Budapest Régiségei 2. (1890)

Kuzsinszky Bálint: Az aquincumi ásatások, 1881-1884 és 1889 ; Függelék: az ásatások területén talált érmek leirása 75-160

03 Csatornáink egytől-egyig a lehető legegyszerűbb módon készültek. Oldalaik falazva vannak, de e falak szerkezete semmiben sem különbözik az épületek falazásától : közönséges opus incertum. A talaj mindenütt ki van rakva. Rendszerint kisebb, szabálytalan alakú mészkőlapok bontják, egyedül az E utcza csatornájának keleti felében képezik háztetőcserepek (tegulae) a burkolatát. A boltozasnak sehol semmi nyoma. Felül nagyobb mészkőlapok fedik. Ott, hol a csatorna oldalfalai az utcza színtjéig nyúlnak, e fedőlapok az utczakövezet folytatásakép tűnnek fel. Van rá azonban eset, nevezetesen az E utcza csatornájának keleti részén, hogy az oldalfalakat nem húzták fel ily magasságig. Itt aztán a csatorna magassága s az utcza szín tje közti különbözetet feltöltéssel egyenlítették ki. A szűkebb utczákban elégséges volt egy csatorna, mely többnyire az utcza közepe táján fut. Csupán az A utcza csatornája az, mely keleti oldalán van vezetve. A B és C széles utczákban két-két csatornát találunk, az egyik jobbfelől, másik balfelől szegélyzi őket. Mint említettük, utczacsatornáink egyrészt a szomszédos épületek, másrészt maguk az utczák eső- és egyéb szennyes vizének továbbítására szolgáltak. Az épületekből kisebb csatornák, néhol egyszerű kiontok segélyével nyert a víz lefolyást. Ellenben az utczák vize rendszerint a csatorna fölé illesztett szűrőköveken át folyt le. Egy ily szűrőkövet ott látunk még eredeti helyén a D utcza csatornájának déli végén (e). Tetemes vastagságú, durván megfaragott, négyszögű mészkőlap, melynek közepe át van lyukasztva. A kerek nyilas átmérője 2 ç cm. Hasonló szűrőkövek voltak a többi csatornák mentén is alkalmazva. De valamint a fedőkövek nagy része, úgy ezek sem maradtak fenn. Hogy az utczák kövezetéről a víz lefolyása megkönnyíttessék, többékevéssé nyergessé csinálták az úttest hátát. Legszebben látható e domborodás az A utcza mentén. Sík talaja legfölebb azon utczáknak volt, melyekben a csatorna középütt ment. Utczáink rendeltetésök szerint kétfélék. A szélesebbek voltak a forgalmi vonalak, a szűkebbek az ú. n. csendes utczák. Az előbbieken járhattak kocsik is, az utóbbiak ellenben csak a gyalogosok számára voltak fen tartva. A legfőbb forgalmi út természet szerint a castrum keleti kapujából kivezető B utcza volt. Kövezetének legnagyobb része hiányozván azonban, nem csoda, ha a kocsikerekek nyomát nem találjuk sehol. Annyival gyakrabban találkozunk velők az A utcza kövezetén, sőt az egyik kövezetlapon megmaradtak a kerékpárok nyomai. Az egymástól való távolságuk, mely 80 cm., következtetni engedi, mily hosszú volt nálunk a közönséges keréktengely. Némi keréknyomok mutatkoznak még végül a C utcza fenmaradt néhány kövezetlapján. Ez is tehát épúgy u*