Budapest Régiségei 1. (1889)

Gömöri Havas Sándor: Bevezetés : Ó-Buda = Aquincum : az 1880-1888-ik évi ásatások kezdete és lefolyása 3-37

is épített egy várost, mely atyjának emlékére Parisnak lőn elnevezve». Nyilván­való, hogy e mesét a frank krónisták valamelyikétől vette, kik a frankokat a trójaiak nemzetségéből egyenes ágon származtatták le, miben oly férfiak is, mint Szt. Jeromos és Szt. Gergely toursi püspök, a francziák jeles történetírója, erő­sen hittek.* Úgy látszik azonban, hogy a «Sycan» hegyet Túrócz mester födözte föl, mintegy meghonosítani, és ez által megkedveltetni akarván az ettől elnevezett Sicambriát. Én ugyan ily nevű hegy nyomára sem a külföldi krónikákban, sem pedig saját okmánytárainkban nem akadtam. Meg kell még említenünk, hogy Béla király névtelen jegyzője, legrégiebb krónistánk, Sicambriát nem ismeri. Ő Attilát Pannoniába, a Duna mellékére költözteti; «a király székvárosául választott helyen — úgymond —• a régi épü­leteket helyreállíttatni és a várost erős fallal körülvétetni rendelé, mely magya­rul Budu-uar, a németeknél pedig Ecilburgnak neveztetik». Es a hol később Árpádról szól, ki szintén itt ütötte föl székhelyét, mindig csak Attila városát és palotáját, gyakrabban pedig Ecilburgot említi. A mi krónistáink tehát arról, hogy a régi város, melynek romjait Ó-Budán látták, római eredetű, nem tudtak semmit, és ezen annál inkább kell csodálkoz­nunk, mivel I. Mátyás király korában, midőn Geréb László budai prépost, al­cancellár és későbbi kalocsai érsek, alapos föltevés szerint a budai chronicon­nak, és Thúróczy János királyi itélőmester, a Chronicon Ungaricum összeállí­tója és kiadója élt, az ő Sicambriájuk romjai egész nagyságukban még megvoltak ; olvashatták az akkor bizonyosan még nagy számmal megvolt és e helynek Aquin­cum nevéről tanúskodó föliratokat; de Mommsen szerint a tudománykedvelő Hunyady Mátyás uralkodása alatt már a római régészet tudományos művelése is lábra kapott volt ; mert Rómer Flóris a magyar nemzeti múzeum római föl­iratos emlékeit ismertető Desjardins-féle műhöz írt bevezetésében a hazai régé­szetre vonatkozó kútfők jegyzékében Antiquus és Appianus neve alatt két gyűj­teményt említ, melyek legnagyobb részt Budáról, azonkívül pedig Szt-Endréről, Komáromból, Tatáról, Győrből, Tétényről, Siklósról, Solymárról, továbbá Pen­teléről és Daciára is vonatkozó igen régi, nagybecsű föliratokat («Inscriptiones sacrosanctas vetustatis») foglal magában. E két gyűjteményt Mommsen födözte föl és azt mondja rólok véleményképen, hogy ezek Corvin Mátyás uralkodása és valószínűleg pártfog asa alatt készültek.** * Gregorii Episcopi Turonensis historiée Francorum epitomata per Fredegarium Seholasticum. Bouquet fentidézett gyűjteményének 49?. lapján. ** L. Desjardins Ernő m. n. múzeum római föliratos emlékeit Rómer Flóris kiadásában a Beve­zetés xi. lapján.

Next

/
Thumbnails
Contents