Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

6; mindvégig kellett, már csak a területi közelség miatt is, hogy szoros érintkezésben állottak légyen a hadsereggel. Sőt mi több föltehető, hogy maguk a katonák is ide jártak imádni istenöket. A táborban semminemű szentélynek nem volt helye. *** Mithraeumunk, mint azt már a bevezető fejezetben érintettük, a fönnebb közlött alaprajzon az V háztelep északi oldalán terül el, a melytől körülbelül 60—70 cm. széles sikátor választja el. A mi a látogatónak mindjárt első tekintetre szembe tűnik, az nyugotra eső hátsó részének feltűnő mély fekvése (1. a fönnebb bemutatott A—B és C—D. metszeteket). Legmélyebb a D osztálya, melynek padozata a szomszédos ház egyes szobáinak még épen maradt padozata alatt 2 m.-nyire fekszik; az e küszöb meg épen 2*5 m.-nyire van fölötte. E sajátszerű elhelyezés összefüggésben áll a Mithras-cultusszal, a melynek t. i. egyik ősi vonását képezi Mithrasnak barlangokban való tisztelete. A rómaiak annyival inkább ragaszkodhattak ezen ó-perzsa szokáshoz, mivel a császári kornak különben is nagy hajlama volt minden iránt, a mi mystikus. Az isten házául szolgáló barlang titokzatos homálya bizonyára nem is maradt hatás nélkül hiveire. S tényleg számos feliraton a mithrseumok egyenesen «spelaeum» vagy «antrum» névvel jelöltetnek, s ha ezek mellett a «templum« és «aedes» általánosabb kifejezésekkel találkozunk is, ezek távolról sem jelentenek egy görög-római stilusben épült templomot architektonikus felépítménynyel. Az eddig feltakart Mithras-szentélyek ugyanis úgyszólván kivétel nélkül barlangszerű jelleget mutatnak. De akadunk valóságos barlangokra is: ilyennek írják le a capitoliumi hegy északi lejtőjén talált szentélyt, a hol a leghíresebb Mithras-reliefet, a Párizsban őrzött Borghese-félét lelték. Hasonlókép hangzanak a Quirinal és Viminal között a Valle di Quirino-ban s a Basilica San-Clemente alatt 1870-ben eszközölt ásatások alkalmával napfényre jött mithriakus emlékek lelhelyeiről szóló tudósítások.* Az 1856-ban felfedezett carnuntumi mithrseumot sem mondhatjuk egyébnek, mint barlangnak. Alaprajza félkörű, oldalait pedig legnagyobbrészt sziklák képezik s egyedül ott, hol ezek szakadékokat mutatnak, használtak pótlásul mesterséges falazatot.** Ugyanígy vagyunk a rákosi mithrasummal. Egy erdős domb lejtőjén volt elhelyezve; déli és keleti oldalait a természetes sziklák alkották, holott nyugoti s a bejáratot * V. ö. Wolff, Das Römercastell und das Mithrasheiligthum zu Gross-Krotzenburg. Zeitschrift des Vereins für hessische Geschichte und Landeskunde N. F. VIII. Suppl. 94. 1. ** V. ö. Sacken, Ueber die neuesten Funde zu Carnuntum. Sitzungsberichte, 185?. jj6. 1. Budapest Régiségei. I. 9