Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

66 magában foglaló északi felén falak emelkedtek.

1 Arra is van nem egy példa, hogy a mithrseum természetes sziklafalhoz támasztva épült, különben három oldal felől falak zárták körül. Ide tartoznak a Bourg St. Andeolnál a Rhenus mellékén, az alsó-krajnai Roshangnál, s a Zweibrücken közelében fekvő Schwarzerden-nél feltalált mithreeumok.

2 Különösen érdekes a schwarzerdi.

3 A sziklából kifaragott főrelief két oldalán két sorben mélyedések vannak a sziklába fúrva, a melyek minden valószínűség szerint az oldalfalak megerősítésére szolgáltak. A felsorolt példák eléggé mutatják, mily előszeretettel választották Mithras hívei a sziklás hegy- vagy domboldalakat templomaik helyéül. Ép azért nem lehettek mellékesek a földalakulási viszonyok akkor sem reájuk, midőn városokban óhajtottak templomot emelni istenök tiszteletére. A sarmizegetusai

4 és a florstadti

5 mithreeumok fekvése egyaránt a mellett szól, hogy ha csak lehetett, itt is a legszívesebben a domborulatokat szemelték ki, s ezek oldalába építették a templomot, úgy hogy hátsó része a bejárathoz képest tetemesen mélyebbre került a föld alá. Nyilván ez az oka, miért nem maradt fenn napjainkra egyetlen egy mithragumnak sem előcsarnoka. Közelebb esvén a föld színéhez, könnyebben vált hozzáférhetővé, mint maga a cella, melyet olykor 2—3 méternyi földréteg is takart. Csak saj.iálnunk lehet tehát, hogy a régebben feltakart mithraeumok, minő a két heddernheimi, az ostiai, a dormageni, leírásánál a helyfekvés megjelölésére oly kevés súlyt fektettek. Az aquincumi mithraeum, a mi elhelyezését illeti, egy sorba tehető a sarmizegetusai és florstadti Mithras-templomokkal. Oda épült azon kelet felé enyhén aláhajló lejtősség oldalába, a melyen túl a canabák épületei kelet felé, legalább egy darabra megszakadtak. Keletnek eső homlokzata egészen szabadon állott, holott hátsó részéből nem igen látszhatott több ki a földből, mint a tetőzet, úgy hogy az egésznek barlangszerű jellege félreismerhetetlenül kifejezésre jutott. Aligha csalódom, midőn azt hiszem, hogy e körülménynek kell tulajdonítanunk, hogy nemcsak a mi szentélyünknek, hanem úgyszólván az összes eddig ismert mithreeumoknak terjedelme éppenséggel nem mondható nagynak. A sziklákba vájt barlangok nagysága annyival inkább kellett hogy mérvadó legyen a szabadon épült templomoknál is, mivel lehetőleg ezeket is az imént 1 V. ö. Dr. Friedrich Kenner, Das Mithrseum in Kroisbach, Mittheilungen der k. k. CentralComission. XII. 1867. 120. 1. 2 L. Wolff, u. o. 96 és 97. 1. 3 L. K. Schöpflin, Alsatia illustrata 501. 1. 4 L. Király P., id. m. 17. 1. 5 L. Korrespondenzblatt der westdeutschen Zeitschrift. VII. 4. sz. 65. 1.