Budapest Régiségei 1. (1889)

Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170

48 több római sír került napvilágra.

1 A legújabbakat

2 tavaly fedték fel a szentendrei vicinális vasút főállomásához közel észak-nyugoti irányban. De még ezeknél is jóval tovább északra terjedett a sírok vonala. A Papföldet délfelől határoló mezei út irányában ugyancsak tavaly a vasúti töltés nyugoti oldalán talált két sarkophag arra látszik mutatni, hogy a szentendrei országút nyugoti felén a sírok egészen a tábor déli faláig nyúltak, vagy legalább attól nem messze szűntek meg. Hogy aztán erre felé nem igen lehettek épületek, több mint valószínű. A canabák egyik, még pedig kisebb része a castrumtól nyugotra, a vörösvári völgy felé terűit el. Mert hogy itt épületek állottak egykor, bizonyságul szolgál a sok tégla- és kőtörmelék, melyet az eke e helyen szántásközben minduntalan fölvet. A tábor északi oldalán aligha voltak épületek ; a talaj itt sekély és lapályos s nyilván már a római korban is nem kevésbé lehetett vizenyős, mint a minő napjainkban. A legszélső építmény északnak volt a castrum északkeleti sarka irányában emelkedő amphitheatrum, Aquincumnak eme kétségkívül legnagyobb és legimpozánsabb építészeti alkotása. Itt is tehát az amphitheatrumot a város szélén találjuk, úgy a mint azt Pompejiben látjuk, s más provinciális városokban is volt. A mi pedig ép oly jellemző, a múlt évben kiásott carnuntumi (Bécsen innen) amphitheatrum

3 is a castrum szomszédságában áll, ép úgy mint a mienk. Amphitheatrumunktól nem messze, még pedig körülbelül vele egy vonalban a szentendrei országút túlsó oldalán további falmaradványok tűnnek szembe, a melyek alighanem már a castrum keleti felén elterülő canabákhoz tartozó épületek északi végét jelzik. A Lőportörő (mai nap ú. n. Római fürdő, jóllehet ott a rómaiaknak sohasem volt fürdőjük) forrásaiból jövő patak déli Kanyarulata képezte ez irányban a határt. A víz déli partján álló ú. n. Krempel-malom helyén már mindenütt romokkal találkozunk, s innen kezdve dél felé az épületek összefüggő csoportot alkottak, mely a szentendrei országút keleti oldalán a castrum déli falánál jóval lejebb nyúlik. Körülbelül a «Zenélő korcsmároshoz« czímzett vendéglő irányában ér csak véget. Sokkal bajosabb azonban az itt elterülő canabák szélességét meghatározni. Római falmaradványokra bukkanunk a mai Dunapart mentén,

4 majd ismét tovább nyugotra a főváros tulajdonát képező két szántóföldön, a hol tavaly egy római fedéltéglákkal kirakott hatszögű kútforma üreget bontattam fel. 1 V. ö. Hampel, Archäologisch-epigraphischer Bericht aus Ungarn 1877. Arch.-Epigr. Mittheilungen aus Oesterreich II. 1878. 68. 1. 2 V. ö. Havas S. Újabb leletek és helyrajzi adatok Aquincunból. Arch. Ért. 1889. 165. 1. 3 L. Hauser, Ausgrabungen in Carnuntum. Arch.-epigr. Mittheilungen, Wien. xii. ICI. 1. 4 V. ö. Salamon, u. o. Ji8. 1. >