Budapest Régiségei 1. (1889)

Gömöri Havas Sándor: Bevezetés : Ó-Buda = Aquincum : az 1880-1888-ik évi ásatások kezdete és lefolyása 3-37

16 ról fölvett jegyzőkönyvben azt ajánlottuk a fővárosi hatóságnak, hogy nemcsak a pillérek területe, hanem a csigadomb is ásatások eszközölhetése czéljából kisajátítandó volna, és készítettünk tervrajzot, mely mindkét terület térfogatát és birtokosainak névjegyzékét tartalmazta. Tudva azonban azt, hogy a közgyűlés elhatározására tartozó ügy hosszabb tárgyalást igényel, másrészt pedig az ügy kedvező eldöntését előzetes siker fölmutatása által akarván biztosítani, mindjárt másnap, április 26-dikán, a nemzeti múzeum igazgatójához oly kéréssel, illetőleg javaslattal fordultam, hogy a csigadombon ásatásokat eszközöltessen, melyek haladéktalan megkezdését lehetségesnek láttam. Erre a múzeum érem- és régiségosztályi őre az évi április hó 28-dikáról 686/183. szám alatt figyelmeztetésemet megköszönve, arról értesített, hogy a múzeum, erre való dotatióval nem rendelkezvén, az ásatás ügye a műemlékek országos bizottsága útján volna megindítandó. Ennek 1880-dik évi május hó 15-kén tartott ülésében tehát előadván a csigadombon tapasztaltakat, arra kértem a bizottságot, hogy küldjön ki ezen domb beható megvizsgálására külön bizottmányt és a tapasztalandókhoz képest az ásatások elrendelése végett forduljon a vallás- és közoktatásügyi miniszter úrhoz. A miniszter képviselője, Hegedűs Candid miniszteri tanácsos jelenlétében tartott ülés jegyzőkönyvének 1 i-dik pontja szerint elnökletem alatt Arányi Lajos, Henszlmann Imre, Torma Károly és Zsigmondy Gusztáv bizottsági tagokból Hampel József múzeumi régészeti őr meghívása mellett kiküldött albizottmány, melyhez különben az országos bizottság majdnem minden tagja csatlakozott, május 27-dikén megtekintette a csigadom':ot, és annak egész környékét bejárva, észleletéit jegyzőkönyvbe foglaltan, azzal mutatta be a műemlékek országos bizottságának, hogy aquincumi erődítmények nyomainak biztos megállapíthatása végett az ásatások nemcsak a csigadombon, hanem a Krempl-malom alatt elterülő «papföldön» is volnának foganatba veendők; a műemlékek országos bizottsága pedig elfogadván e javaslatokat, 1880-dik évi június hó 17-dikén 42-dik szám alatt kelt fölterjesztésével kérte a miniszter urat, hogy az ásatásokra szükséges költséget az előállandó viszonyokhoz képest utalványozni méltóztassék. A helyszínén eljárt bizottság ugyanis figyelmét főleg a római állandó tábor (castra stativa) föltalálásának lehetőségére fordítá, melynek nyomára addig sem régi, sem újabb író, de semminemű térkép vagy helyrajzi jelenség sem vezetett ; pedig a római hadak itteni állandó tartózkodása folytán lett Aquincum a határszéli védelemnek és a római műveltségnek e tájakon egyik főpontja. Helyrajzi és történelmi tekintetben tehát az erődített tábor nyomainak föltalálása főjelentőségű föladatnak lőn fölismerve. És nem látszott alaptalannak a föltevés, hogy a csigadomb egy elővédül szolgált erőd (Castellum) a castra stativa tartozékának romjait fődé. Torma Károly ekkor a csigadombon már föltárt falnak római