Budapest Régiségei 1. (1889)
Kuzsinszky Bálint: A legújabb aquincumi ásatások, 1887-1888 : Aquincum canabái, Mithraeum, a fürdő, a magánházak, leletek 39-170
IV. A MAGÁNHÁZAK. Pompeji jelentősége a régiségtudomány szempontjából tudvalevőleg nem annyira nyilvános épületeiben, mint a magánépítkezés emlékeinek hosszú sorozatában keresendő. Az előbbiek már régtől fogva ismeretesek voltak, a midőn ez utóbbiakra nézve még mindig Vitruvius bizonytalan leírása s más írók mellékesen odavetett megjegyzései képezték ismereteink fő forrását. Jóllehet azonban ma már e részben is előbbre haladott a tudomány s Pompeji romjainak felfedése lehetővé tette, hogy a polgári magánéletről ha nem is kimerítő, mégis elég világos képet alkothassunk magunknak, még mindig maradtak kérdések, melyeket a pompejii ásatások természetöknél fogva meg nem fejthetnek. Először is Pompeji ott feküdt Italiában, nem messze Rómától s így ennek közelsége bizonyára nem maradott befolyás nélkül a magánépítkezésre sem. Epületeit méltán úgy tekinthetjük, mint Róma palotáinak gyenge visszfényét. Másrészt pedig nem szabad felednünk, hogy Pompeji még az első század végét sem érte meg. 79-ben esett áldozatul a Vezúv kitörésének s így épületei is természetesen csak az ezen időpontot megelőző egy-két évszázadra nyújthatnak felvilágosítást. Azt tehát, mikép alakult a magánépítkezés a császári kor második százada óta, és pedig nem csak Italiában, hanem, a mi époly érdekes, a tőle távolabb eső provinciákban is, még manap is legfölebb csak sejthetjük. Igaz ugyan, hogy elszórva, egyes kisebb-nagyobb lakóházak romjai úgy Italiában, mint főleg a tartományokban már ismételten kerültek napfényre. Különösen a Rajna vidékéről ismerjük több villa maradványait. Vájjon ki merné azonban ezek nyomán megkisérleni annak képét adni, minő viszonyok közt élt a provinciális római nemcsak az egész birodalom, de még csak egy vidék vagy tartomány városaiban is. Azok a villák csak gazdag emberek tulajdonát képezhették s nem talált bennök más helyet, mint a gazda és családja. De hát a szegényebb sorsuak lakásviszonyai, a kik kénytelenek voltak a városokban mások házában megvonulni, minők lehettek?
