A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Kutatások az aquincumi katonaváros északnyugati zónájában (Budai Balogh Tdior)

kedés indulását a telek délkeleti sarkában érzékeltük, ennek tetejét - immár a telekhatáron túl - a cella trichora foglalja el a hozzá tartozó objektumokkal, ill. az említett előzményekkel. (/. kép) A mélyebb részek állóvizét a hcgvi patakok vize és a Duna kiöntései mellett a Bécsi út 269. szám alatt ma is látható Árpád-forrás táplálhatta. A területen az altalaj folyami eredetű kőzetlisztes agyag, amelyen magas humusz tartalomtól feketéllő réti talaj képződött. A vizenyős réti talaj emberi megtelepedésre még nem volt alkalmas, de benne több helyütt, elvétve, már római jelenlétre utaló épülcttörmcléket, beszórt szemetet fedeztünk fel. A római területhasználat, ha mégolv sajátos formában is, már a réti talaj időszakában kezdetét vette. Szárazabbra forduló időszakban képződött a római kori kultúrszintnek megfelelő, sötétbarna the lot and another one in the eastern section close to Hunor Street. The start of a third elevation was noted in the southeast corner of the lot: the above-mentioned cella trichora with its linked features and the above-mentioned antecedents occupied the top of this elevation bevond the lot (Fig. }). The streamlets running down from the hills, the floods of the Danube and the Árpád spring, which can still be found at 269 Bécsi Road, fed the stagnant water in lower hing areas. In this territory the subsoil was fluvial stone-powdery clay: A meadow soil developed over it which was black from the high humus content. The waterlogged meadow soil was not particularly suitable for human settlement although we found scattered building debris and refuse in it attesting to a human presence there in the Roman period, lire Roman use of the tcr-