A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Kutatások az aquincumi katonaváros északnyugati zónájában (Budai Balogh Tdior)

színű talajréteg. Előzetes megfigyelések arra mutatnak, hogy a 4. századi leletanyag teljesen hiányzik ebből a rétegből, azaz a kutatott felületen a területhasználat nem érte meg a római uralom végét. A víz alá került területen vastag iszap rakódott le, amelyben helyenként vékony talajrétegeket tudtunk elkülöníteni. Az ülcdékképződés átmeneti szüneteiben tehát, az időszakosan szárazra került felületen talajosodási folyamatok indultak meg, amelyeknek újabb, hosszú elöntéses periódusok vetettek véget. A szárazabb időszakokban újra kezdődő területhasználatot eleinte minimális középkori lelet, elsősorban lópatkó igazolja (Kárpáti Zoltán kronológiai meghatározása), a magasabban fekvő, továbbra is igen vékony talajrétegekben már újabb kon leleteket találtunk. A metszetfalak tanúsága szerint tehát a terület a római kort követően is - kis megszakításoktól eltekintve - folyamatosan víz alatt maradt. A terület vizenyős jellegét végérvényesen esak az újkorban veszítette el, amikor több méter vastag feltöltés került rá. A kutatás alá vonható kiemelkedések közül a keleti alig őrzött meg valamit. Mindössze egv észak-déli irányú kőfalalapozás néhány méteres szakaszát találtuk meg, egvéb objektum nem került elő. A másik kiemelkedésen egv északnyugatdélkeleti tájolású kőépület maradványára bukkantunk, amelynek északi részét a víz nyomtalanul eltüntette. A falmaradványok egyik omladékából M. Antonius triumvir denariusa került elő, amelyet az éremfelirat tanúsága szerint a LEG(z'o) XII számára veretett. (2. kép) Az ezüstpénz az épület korára vonatkozóan, természetesen, nem hordoz információt. Az épületből sajnálatos módon csak falalapok maradtak, az egyes helyiségek járószintjei elpusztultak. A falaktól északra és keletre, a kiemelke2. kép: M. Antonius XII legio számára veretett denariusa Fig. 2: M. Antonius' denarius minted for the legio Ml ritorv already began in the period of the meadow soil even though onlv in this specific form. The dark brown soil developed later when the climate became drier. This is the Roman period culture-bearing laver. The preliminary observations showed that AD 4"' century finds were missing from this laver suggesting that land use did not continue here up to the end of Roman rule. A thick silt layer comprised of thin soil layers settled on the once again waterlogged territorv: Thus, soil development started during the pauses between sedimenta-