A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Kutatások a Testvérhegy keleti előterében (Anderkó Krisztián)

Az eg\kori felmenő épületfalak mészköves omladékának (SE 6) maradékát zömmel a falaktól délkeletre, keletre tártuk fel, 2-6 m széles sávban, míg az északi és északnyugati oldalon kis foltokban, inkább az cgvkori tetőszerkezethez tartozott tegula és imbrex alkotta omladék került elő. Ekkorra már az ásatási terület egészén elértük a tervezett alapozási mélységet, az épületomladék feltárására, kiterjedésének vizsgálatára és dokumentálására viszont még az alapszint alatt is volt lehetőségünk. Ennek a délkelet felé lejtő mészköves omladéknak (SE 6) tisztítása közben, egy északkelet-délnyugati irányú, római kori falszakasz (SE 11) részlete került napvilágra, a már részben feltárt négyszög alaprajzú római épülettől 7 m-re. Bebizonyosodott tehát, hogy itt egv nagyobb épülettel, ill. annak részletével állunk szemben, ezt azonban nem tudtuk teljes felületen kibontani, mivel jelentkezési szintje megnyugtató mélységben volt az alapozási szinthez képest. Ezért csak egy-egy sávot, ill. a tervezett cölöpalapok helvét tudtuk feltárni, így az előkerült részletek pontszerűsége miatt az alaprajz nem lehet összefüggő. Az ásatási terület rétegviszonyai a következőképpen alakultak. Az épületek maradványait teljes felületi kiterjedésükben mintegy 3-4 m vastag újkori feltöltés borította. Ez alatt a réteg alatt egv barna, helyenként agyagos, kőmorzsalékos földréteg helyezkedett el, ami nemcsak takarta a római jelenségeket, hanem a római falak mellett is lehúzódott, ill. sok helyen magában foglalta a római kori omladékot is. A réteget szintén újkori bolygatásnak kell tartanunk, mert a csekély mennyiségű római kori tárgyi cmlékanvag újkorral keverve került elő belőle. Az esetek zömében ez a réteg közvetlenül az egykori járószinThe remains of the limestone debris of the vertical walls (SE 6) were mostlyfound in a 2-6 m broad strip east-southeast of the walls, while tegula and im rex debris, the remains of the roof construction, appeared in patches on the northern and north-western sides. Bv that time, we had reached the planned foundation level over the entire territory. Nevertheless, it proved possible to uncover the debris, to examine its extent and to document it even beneath the foundation level. During the cleaning of this limestone debris (SE 6), which sloped toward the southeast, a section of a northeast-southwest running stretch of Roman period wall appeared (SE 11) 7 m from the already partly revealed quadrangular Roman building. It became certain that this was a larger building or a part of one. Nevertheless, it could not be unearthed over the entire surface since its appearance was deeper than the foundation level of the proposed building. We could only uncover a few strips and the places of the future post foundations. As the uncovered fragments were scattered in small spots it was not possible to produce a coherent ground plan. The laver sequence appeared as follows over the excavation territorv. The remains of the buildings were covered with a 3-4 m thick modern fill over the entire surface. A brown, sometimes clayey earth mixed with crumbly stone debris not onlv covered the Roman phenomena but also extended downwards along the Roman walls and often enclosed the Roman period debris. This layer was also a modern disturbance since the few Roman objects discovered in it were mixed with modern remains. Generally this laver extended until the level of the solid Roman debris