A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2007-ben (Aquincumi Füzetek 14. Budapest, 2008)

Kutatások a Testvérhegy keleti előterében (Anderkó Krisztián)

tek felett található tömör, római omladék szintjéig tartott. Az omladék alatt egy délkelet felé vastagodó, homogén barna színű agyagréteg húzódott, amelybe egykoron a római kori épület falainak alapozását mélyítették. A legalsó megfigyelt réteget az a tömör sárga színű agyagréteg jelentette, amely leletanyagot már egyáltalán nem tartalmazott. A két római épület közötti omladék elbontása, ill. a rétegek átvágása után bizonyossá vált, hogv közöttük szerves építészeti kapcsolat nem volt. A kisebb, 5x5 m belméretú építmény funkciója kérdéses, bár falainak vastagsága és kiváló minősége miatt fontos szerepe lehetett. Nem példa nélküli a pannóniai római kori villagazdaságokban egv hasonló méretű, kisebb, különálló építészeti egység, pl. Ellenderhof vagy Regelsbrunn (B THOMAS 1964, 248, 128. ábra; 259, 136. ábra) esetében, amelyekhez hasonlóan joggal gondolhatunk arra, hogy itt is egv azokhoz hasonló toronyszerű építmény maradványával van dolgunk. Miként azt a rétegtani megfigyelések mutatták, a terület már a római korban is lejtett délkelet-kelet felé, így valószínűleg ennek köszönhető, hogv a két épület alapozása között 1 m-es szintkülönbséget lehetett mérni, tehát feltehetőleg különböző szinteken, teraszokon építették fel őket. Hasonló szinteltolást lehetett megfigyelni a közeli békásmegveri villa esetében is, csak itt épületen belül, annak tengelyében történt a váltás. (PÓCZY 1971, 86, 1. kép) A területen előkerült, másik, nagvobb alapterületű római épület mind előrehaladottabb, de csak pontszerűen végzett feltárása megmutatta, hogy itt az 50 cm széles, sárgásfehér, általában a habarcsba vízszintesen fektetett, tört mészkövekből készült above the former floor level. Under the debris, a homogenous brown clay layer thickened toward the southeast. The foundations of the Roman period buildings were sunk in this laver. The lowermost layer that was observed comprised a compact yellow clay layer which did not contain finds. It was certain that after the clearing of the debris between the two Roman buildings and cutting through the layers that there was no organic architectural connection between the two structures. The function of the smaller, 5 m X 5 m building is problematic although the thickness and the high quality of the walls suggest that it must have been important. Similar smaller separate architectural units can be found in other Pannonian Roman villa farms as well like Ellendcrhof or Rcgclsbrunn (B. THOMAS 1964, 248, fig. 128; 259, fig. 136). This construction may have been the remains of a similar tower-like construction. As is evidenced by stratigraphie observations, the territory already sloped in a southeasterly - easterly direction in the Roman period, so it must be due to this circumstance that an altitude difference of 1 m could be observed between the foundations of the two buildings: thev were probably built on two different terraces. A similar shift in altitude could be observed at the nearby Békásmegyer villa, with the difference that the shift appeared within the building along its axis. (PÓCZY 1971, 86, fig. 1) The increasingly complete, yet still patchy excavation of the larger Roman building demonstrated that the 50 cm thick walls built from yellowish-white broken limestone slabs generally laid horizontally in the mortar belonged to a building of several rooms with a regular ground