A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Feltárások a 2-3. századi aquincumi legiotábor praetenturájában (Anderkó Krisztián - Beszédes József)

irányban húzódik a via sagularis nyugati oldalán. (6. kép) A gyűjtőág 50 centiméter széles oldalfalai 60 centiméter széles és 60-70 centiméter magas csatornabelsőt határoltak, amelyet nagyméretű kőlapokkal fedtek. A vezeték alját lapjukra fektetett kövekből készítették. A kutatott csatornaszakasz szervesen illeszkedik a tábor területén eddig feltárt szennyvízcsatorna-hálózathoz. A principia előterében a díszkapuzat alatt, a főgyűjtőknek egy négyágú kereszteződése került elő, amely az épület négy nyílásán haladt keresztül, irányával a táborkapuk felé mutatva. (SZIRMAI 1976,93.) A 220 centiméter széles keleti ág a via praetoria vonalát követve, annak közepén vezetett a porta praetoria felé. Egy-egy táboron belüli szakaszát a Flórián üzletközpontnál, (SZIRMAI 1976, 97) a Flórián tér - Kórház utca sarkán (SZIRMAI 1984, 135) és a Kórház utca 7. szám (porta praetoria) alatt tárták fel. (PÓCZY 1976, 80.) A Polgár utca 8-10. számok alatt előkerült csatornarészlet észak felé ennek a kelet-nyugati ágnak az irányába mutat. Dél felé pedig szintén a Duna felé lejtő, a Castrum déli oldalán futó 220 centiméter széles főgyűjtőt célozza. (ZOFNAY 1973, 263; KOCSIS 1984, 460; SZILÁGYI 1943, 354) Ezek alapján az öt ponton kutatott, 18 méter hosszú szakasz körülbelül 200 méter hosszan rekonstruálható. A tábor főgyűjtői - amelyek közé a feltárt szakasz is tartozik, a via sagularis, a via praetoria, a via principalis és a via decumana mellett vagy alatt helyezkedtek el. Ezekbe csatlakoztak azok a másodrendű utakat kísérő kisebb méretű csatornák, amelyekbe a kaszárnyák, parancsnoki szállások, múhelvek és a fürdő lefolyói kapcsolódtak. Két ilyen kisebb méretű, tégla-kő szerkezetű, többször megemelt szintű lefolyó került elő az 1. felületen (SE 006, SE row of rooms, which were built against the southern side of the west-east running main wall. The fragment of a column drum carved from yellowish softer limestone was found in the levelling layer of one of the rooms, which came from the perished columns that supported the portico. A well preserved coin of Antoninus Pius was also discovered in this levelling. In the next period, the west-cast wall of the barrack was pulled down to the ground level and an abutting foundation was raised on it. The main wall of the second period was raised on this foundation with the same axis as the building of the 1st period (no other orientation could be demonstrated). The situation was somewhat different with the north-south running interior dividing walls; here the new walls that replaced the demolished earlier ones were jointed to the eastern wall face so thev got shifted to the cast by about 50 cm. The stone material was also different: white harder limestone appeared beside the already known soft yellowish limestone. The vertical walls were probably made of stone to the top and they were plastered. The centurion's residence was more decorated than the rooms of the barracks, which appeared, among others, in wall frescos of floral motives, dhe same reconstruction periods as the ones of the contubernii can be observed here with the difference that the interior arrangement of the building was also changed. No later reconstructions than the above described construction periods of the barracks could be detected, and the surface was covered with a grey layer mixed with finds from the 3rd and 4th centuries. Three squareshaped well-like features were found in a line 4 and 6 metres from each other on surface 2/3 (SE 052; 062; 148). The 35-40