A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Új feltárási eredmények a katonaváros északnyugati régiójából I. Kirchhof Anita)

kövekből épített vízvezetéket (A, B területeken), amelyhez később hozzáépítettek egy falszakaszt vagv javították azt. (B terület) A Severus-kor gazdasági fellendülésével hozhatók kapcsolatba a további építkezések nyomai. A konjunktúra hatására a város terjeszkedett, határai bővültek. A korábbi ipartelep helvén új, kőalapozású lakóépületeket emeltek, új északnyugatdélkeleti irányú utat létesítettek a terület nyugati részében. (A, B területeken) Az építkezések új telekkitűzési koncepcióval hozhatók kapcsolatba. A területen mindenhol megtalálható a Kr. u. 3. századi planírozási réteg (vő. Vörösvári út 103105. telek alsó római kori kultúrréteg). Ezt követően, a Kr. u. 3. század közepén, a korábbi épületeket átépítették (A, C területeken), a falak egy részét visszabontották, más alapozásokra pedig ráépítettek. Az építési fázisokkal párhuzamosan az északnyugat-délkeleti irányú (A, B területeken), a legiotábor nyugati kapujából kivezető utat is megújították és keletebbre hclvezték. A Kr. u. 4. században a korábbi, Kr. u. 3. századi házalapozások felhasználásával új épületeket emeltek és az említett északnyugat-délkeleti irányú utat ismét megújították. A 3. századi épületek alapozásainak átvágásával ebben az időszakban létesítették az ikercsöves vízvezetéket is. (Az út keleti oldala mentén meglévő Kr. u. 4. századi épületomladék és a római út a telektől délre, a Vörösvári út 103-105. területén is megfigyelhető a Kr. u. 3. századi planírozási réteg felett.) A terület felhagyását a tegulákkal takart és kőlapokkal bélelt késő római sírok jelezték. (C terület) A katonaváros északnyugati negvedét az eddig jelentős számban előkerült kőemroad according to Zoltán Kárpáti). The road vas established on a grey clayey leveled surface It cannot be linked with the twin pipe aqueduct since they were not coeval and had different orientations. The ditch running along the road built from yellow stones intersected diagonally the aqueduct, while on lot 103-105 Vörösvári Road, the path of the aqueduct seems to have run under the road. Another northwest-southeast running rubble surface similar to the likely medieval road built from yellow stones on territory "A" appeared in the eastern part of the lot, on territory "C". This rubble surface probably also represents the remains of a medieval road layer (excavation by Zoltán Kárpáti). In the Modern period, the southeastern part of the lot (territory D) was filled in with earth mixed with a significant number of Roman finds, including many fresco fragments. (Fig. 14) The excavation of the lot has contributed significant new data to research on the topography and water systems in the Military Town. The waterlogged territory became suitable for settlement as a consequence of the drainage work in the area in the second half of the AD 2nd centurv. In this period, the area lav on the outskirts of the town with every condition needed for the establishment of an industrial district (clay water, proximity of markets/town). The first road was fit to the industrial district and oriented to the kilns (running in an east-west direction, territory A). The aqueduct made from large stones was established at the same time as the kilns or even earlier (territories A and B). Later, a stretch of wall was added to it or it was repaired (territory B).