A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

Magvarország Ingatlanfejlesztő Zrt. megbízásából az egykori Sasad Kertészet területén, ahol a beruházó lakópark kialakítását tervezi. A nagy kiterjedésű területen 1960-ban a Kr. u. 3. századra datálható, egv darab kőládás és két darab téglás temetkezést (pontos lelőhelyük ismeretlen), valamint nagv mennyiségű Ld-jcllegű szürke kerámiát regisztrált Nagv Tibor régész. A próbafeltárás során 16 szondát nyitottunk. A terület nyugati harmadában (Felső határ út-vizesárok) nyitott szondákban újkori kevert feltöltést találtunk és a felszíntől számított - 1,5 méter mélységben rétegvíz jelentkezett. Ezen a területen a felszíni kevert rétegből, szórványosan több római kerámiatöredék is előkerült. A terület keleti harmadában (Rupphegvi út keleti oldala) nyitott szondákban is jelentős újkori feltöltéssel találkoztunk. A XIV szondában a nyugati metszetfal mentén azonban egv 40-50 centiméter széles, 2-5 sorban kisméretű terméskövekből összerakott, határozott körvonallal rendelkező, észak-déli irányú, kötőanyag nélküli konstrukció került elő. Ez alatt és mellett, -2,10 méter méhen, körülbelül 1x0,8 méter nagyságú területről nagv mennyiségű kclta-jellegű kerámiatöredék került elő. Ehhez tartozó objektum nem mutatkozott. A terület középső harmadában (vizcsárok-Rupphegyi út) az újkori rétegek alatt egv észak-déli - kelet-nyugati irányú, derékszögben beforduló, kötőanyag nélküli masszívabb kokonstrukciót találtunk. Jelenlegi állapotában 2,80-3 méter széles, 3-5 sorban felhalmozott termés-, homokés mészkövekből állt. Északi irányban a saroktól körülbelül 27 méter hosszan, mugati irányban körülbelül 17 méter hosszan volt követhető, de bizonyos, hogv tovább folytatódik mindkét iramban. A kövek között római téglatöredékeket, valamint Antoninus-kori terra sigillata tányér (Drag. 18/31) töredéket regisztráltunk (Vámos Péter régész meghatározása). A kokon strukciót körülvevő összes felületen egv apró köves-sóderes vékony (legfeljebb 5-10 centiméter vastag) réteget találtunk, hőbb liehen a kőkonstrukció alá fut, annál korábbi jelenségnek tűnik. Ezeket az apró köves, határozott kontúrral rendelkező felületeket egyfajta római felszórt köves útnak tekinthetjük. Erről a területről körülbelül 1,8 méter mélységig nagv mennyiségben kerültek elő római-kelta házikerámia- és állatcsont töredékek. A jelenleg rendelkezésre álló adatok alapján vélhető, hogy a közelben egv kelta-római település létezett. Ehhez a periódushoz köthetőek a felszórt köves felületek, melyekre az. itt található vizes, réti talajon való áthaladás megkönnyítésére lehetett szükség. A nagvobb kőkonstrukció, a terra sigillata alapján, a Kr. u. 2. században készülhetett, talán valamilyen kerítőfal funkcióval. A szondázást 2007-ben várhatóan további régészeti feltárás követi. Hárshegyi Piroska 18. Budapest, XVI. ker., Nógrádverőce utca (Ajak utca - Nógrádverőce utca 104074/4. Hrsz., valamint Ajak utca - Nógrádverőce utca 104074/10. Hrsz. között) 2006. szeptember 6-án, szeptember 14-én és 16-án régészeti szakfelügyeletre került sor a területen gázvezeték fektetése kapcsán. A földmunkák 1,4 méter mélységben folytak. Az árokban a felső 30-40 centimé-