A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

14. Budapest, XI. ker., Dombóvári út (Lágymányosi-öböl), Hrsz.: 4042/94, 4042/95, 4045/3, 4045/5 A Lágymányosi híd budai hídfőjétől délre húzódó Duna parti szakaszon fekvő ingatlanok területén, az Öböl XI. Ingatlanhasznosítási Beruházó és Szolgáltató Kft. megbízásából, irodaházak és lakóépületek építését megelőzően, 2006. április 24. és június 19. között próbafeltárást, illetőleg 2006. szeptember 25. és november 24. között megelőző feltárást végeztünk. Hrsz: 4042/94. A Dombóvári út és Vízpart utca szögletében fekvő 4042/94 Hrsz. ingatlan területén a laza feltöltés rézsűs eltávolítása után a beépítés csaknem teljes hosszában észak-déli irányban 34x9 méteres felületet kutattunk át. Az átlagosan 3 méter vastag salakos feltöltés alatt 100140 centiméter vastag tömör barna humuszos agvagos réteg jelentkezett, amelynek több rétegben történő eltávolítása után sárga agyagos altalajt találtunk. A szelvény nyugati részében újkori épületmaradvány illetőleg egy altalajba is bcmélvedő északnyugat-délkeleti irányú, nyugatra tovább húzódó, salakos betöltésű újkori beásás került elő. A szelvény keleti része újkori bolygatástól mentes volt, de régészeti lelet, illetőleg jelenség itt sem mutatkozott. (M.VZs.) Hrsz: 4042/95. A Vízpart utca mentén délebbre elhelyezkedő 4042/95 Hrsz. ingatlan területén, a próbafeltárás során összesen, közel 700 négyzetméternyi területet kutattunk át. Az építési terület csaknem teljes hosszában, kelet-nyugati irányban 55x9 méteres felületet jelöltünk ki, amelyet a kutatás során északkeleti irányban további 5 méterrel kiszélesítettünk. A feltárt felület újkori építkezésekkel, bcásásokkal továbbá tereprendezéssel jelentősen bolygatott volt. A tereprendezés során a területet keleti irányban vízszintesre nyesték, majd 20-60 centiméter vastagságban salakos, épülettörmelékes feltöltéssel borították. Ennek következtében a telek nyugati részében az átlagosan 100 centiméteres vastagságban jelentkező tömör barna humuszos agyagréteg a szelvény keleti felében már csak 40 centiméter vastagságban maradt meg a feltöltés alatt. Az átkutatott területen összesen 23 objektumot tártunk fel, amelyek közül 11 csontvázas temetkezés maradványait tartalmazta. A sírok a feltárt felületen nagyjából kelct-nvugati irányú sort alkotva helyezkedtek el. A temetkezések többsége a barna agvagos réteg alsó részébe ásva, részlegesen bolygatott állapotban került elő, a sárga agyagos altalajba bemélyedő sírgödör mindössze két esetben volt megfigyelhető. A vázak - egv kelet-nyugati kivételével - nagyjából észak-déli vagy dél-északi tájolásúak voltak. A háton fekvő vázak lábát több esetben, térdben kissé behajtva oldalra fordították. Az egvik sírban két, egyidejűleg eltemetett felnőtt egyén csontváza feküdt. A temetkezések közül mindössze négy tartalmazott régészeti leletet, főként viselethez tartozó tárgyakat. Háromban füles pitykegombok kerültek elő, két esetben jól megfigvelhetően a felsőtest környezetében. A negyedik leletes sír betöltésében, a kissé felhúzott térd magasságban egy vastárgv feküdt. A feltárt további 12 objektum ismeretlen koréi, lelet nélküli gödör, illetőleg oszlopheh ként értelmezhető beásás volt. Az előkerült sírok miatt a próbafeltárás után szükségessé vált a teljes területre a megelőző régészeti kutatást kiterjeszteni. Az eddig feltárt részt 70x40 méterre növeltük.