A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben

Továbbiakban a családi házhoz készülő észak-déli irányban, 2,5 méter méhen, 1 méter szélesen kialakított gázcsőárokban egv kelet-nyugati tájolású, 7,4 méter széles római kori épület keleti széle mutatkozott, a felső sötétbarna humuszréteg alatt átlagosan 30-40 centiméterrel. Az épület keleti záró fal át elvágta a munkagép, ebből egy küszöbkövet ki is emelt. A nyugati metszetfal tanúsága szerint az épület északi zárófala 50 centiméter széles, habarcsba rakott kőfal volt, míg a déli körülbelül 60 centiméteres, szintén habarcsos, de nagyrészt kiszedett állapotú. Az épület belterében több rétegben köves omladékokat, kevert, sóderes betöltéseket figyeltünk meg. A helyiség déli felét erősebben bolygathatták. Az épület északi felében az omladékok alatt terrazzodarabok utaltak a helyiség egykori padlójára, illetve ez alatt körülbelül 10-15 centiméter vastag tegulaomladék-rétcg mutatkozott, majd alatta vékony, 3 centiméteres faszenes réteg. A rétegsort feketére égett agvagtégla-omladék zárta, felületben még megfigyelhető volt a keleti zárófal alsó kősóra is. A keleti metszetfalban további, lényegesen magasabban alapozott falak (két darab) kiszedett kontúrjait figyeltük meg, illetve egy kőfal részletét. Irányuk minden esetben kelet-nyugati volt. Feltehetően az épület bejáratához hozzáépült egyéb helyiségek (?) falai lehettek. A metszetfalak és felszín tisztításából sok tegula- és imbrex darab, illetve némi házikerámia került elő. A teljes épületrészt a sárga, homokos-löszös altalajba mélyítették, lehetséges, hogy teraszos kialakítás miatt, illetve esetleg pincehelyiség volt. A korábban megfigyelt opus spicatum falrészlet is ehhez az épülethez, tartozhatott. A római kori épület tömbje szerencsére az épülő házon kívül, a telek bolygatatlan kertrésze alá húzódik. A tulajdonossal történt egyeztetés alapján a közeljövőben lehetőségünk lesz itt geofizikai felmérést is elvégezni. A Rózsadomb utcában és közvetlen környékén tehát eddig ismeretlen rendeltetésű római kori épület(ek) maradványaival (villagazdaság?) és - egyelőre - ismeretlen korú temetővel kell számolni. T. Láng Orsolya Irodalom: MKÉ 1008 - Múzeumi és Könyvtári Értesítő II. 1908 NAGY 1998 - Nagy, M.; Awarenzeitliche Gräberfelder im Stadtgebiet von Budapest. Monumenta Avarorum Archaeologica. Teil 1. (Szerk.: E. Garam és T Vida). Budapest, 1998. 22-33. PÓCZY 1971 - Póczy K.: A békásmegyeri villa és az Aquincum környéki villagazdaságok a markomann háborúk után. BudRég 22 (1971) 85-102. 2. Budapest, III. ker. Szentendrei út 207209., Hrsz: 23038/3 A telek az aquincumi polgárvárostól északra, az észak-déli római korban is használt főútvonal mellett található (modern Szentendrei út), ennek mentén már korábban római emlékek kerültek elő (a közeli I1EY állomások építésekor oltárköveket találtak). (PÓCZY 1980, 8) Ugyanakkor déli irányból számítani lehetett a Római Strandfürdő területén több alkalommal kutatott szentélykörzet, illetve forráscsoporthoz tartozó létesítmények megjelenésével is, például kútházakkal, esetleg egyéb ipari létesítményekkel. (Legutóbb: PÓCZY 2003, 144) A szentélykör-