A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)
Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helvszínei és eredményei a 2006. évben
zet pontos határai ismeretlenek, ígv ennek északi lezárását (például fal formájában) vártuk. A területtol északra a korábbi régészeti kutatások kelta falut azonosítottak (vicus Vindon ianus) (NAGY 1973, 113.), amelynek pontos kiterjedése ismeretlen, ennek déli része szintén áthúzódhatott a telekre. Római kori objektumok mellet a területen ős- és középkori emlékek előkerülésével is lehetett számolni. A területre közel 8000 négyzetméter alapterületű mélvgarázsos irodaépület készül, ezért első lépésben szondázó jellegű kutatást végeztünk 4 kutatóárokkal, majd az előkerült jelenségek alapján a terület délkeleti felében került sor megelőző kutatásra. A régészeti feltáráshoz kapcsolódó geopedológiai vizsgálatokat Mindszenty Andrea (ELTE) és Horváth Zoltán (Földpát Bt.) geológusok végezték. A kutatás során a korábban itt működött többperiódusú gyárépületek intenzíven bolygatták a területet, az újkori feltöltés vastagsága 1,5-2 méter között változott. Ezek alatt a kutatott terület északnyugati részén sok újkori beásást, 19. századi (?) épület falait és egy hordó besüllyedt maradványait találtuk. Az újkori maradványok alatt sötétbarna, iszapos, agyagos réteg mutatkozott náddarabokkal, tetején helvcnként vékony, csigaházakból képződött réteggel. A rétegben objektumok nem voltak, szórványosan római kori házikerámia (fazekak, füstölőtálak darabjai) terra sigillata és építési anyag (imbrex, tegula, tubus) került elő. Ugyanitt vékony mészkőporos réteg utalt arra, hogy a római kor utáni időszakban kisebb állóvizek lehettek a területen (közeli forrástevékenység?). Az említett sötét, agvagos réteg a geopedológiai vizsgálatok szerint már a római foglalás idején is mocsaras, tartósabban vizes környezet volt, a réteg erősebben lejtett észak és kelet (Duna) felé. Alatta már egy szürkés, agyagos altalajt regisztráltunk. A terület keleti felében nyitott szondaárokban az újkori feltöltés alatt változó vastagságban sárgás, agvagos felülctrész mutatkozott, amely valószínűleg egv kiemelkedés része volt - nyugati szélét az újkori tereprendezésekkel már teljesen X kép: Épületomladék < terület keleti részén