A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Régészeti kutatások a csepeli Központi Szennyvíztisztító Telep területen (Horváth M. Attila - Endrődi Anna - Maráz Borbála)

tó; az előkerült leletei ezt a lehetőséget kizárják. A nagymennyiségű kerámiaanyag a LT D periódusra jellemző formákat és díszítésmódot mutatja. Vörös-fehér sávos festésű kerámia, fésűdíszes fazekak és besimított rácsmintával díszített edények, valamint úgynevezett alávágott peremű késő La Téne-tálak töredékei tartoznak a tipikus formák közé. Legközvetlenebb analógiáikat a Duna jobb parti kelta eraviszkusz telepek és a gellérthegyi oppidum leletei között találjuk meg, (BÓNIS 1969) valamint a Szigctszentnűklóson feltárt LT Dkorú falusias település (HANNY 1992) anyagában. A késő La Téne-kori falusias jellegű település maradványai mintegy száz méter távolságra voltak a mai Duna-parttól. Hulladékgödreik és eredetileg valószínűleg agyagkitermelő gödörként használt nagyméretű objektum, valamint - a bennük lévő paticsmaradványok alapján ítélve - cölöpvázas, agyaggal tapasztott falú épületek tartoztak ehhez a folyóparti vicushoz. A Csepel-szigeten a korai és a késői avar korszak sírleletei is megtalálhatók: Csepel-kavicsbánva-. Betonelem gvár- Vízmű-, Dunasor-, Szabadkikötő-, stb. A területen előkerült avar kori leleteket Nagv Margit gyűjtötte össze. (Az ásatásokról, leletmentésekről szóló kisebb-nagyobb cikkek jegyzékét lásd: NAGY 1998, illetve az 1999-es Csepel Vízműben végzett feltárásokról: ENDRÖDI-HORVÁTH 2002) Akár csak szórványos településnyomokra eddig csupán egyetlen alkalommal, a Szigetszentmiklós-Udülősor feltárása során bukkantunk. A Csepel-szigetet a középkorban Nagv szigetként, - Magna Insulaként - is említik. A sziget ked\ez.ő fekvése miatt, a honfoglalás óta rcndkiYül fontos szerepet Late La Tène settlement. This settlement segment unearthed in 2004 cannot, hoxvever, be connected with the cemetery unearthed in its vicinity: Even the later graves yvere not coeval based onm the finds that came to light there. The large amount of ceramic material displays shapes and ornamental types characteristic of the I

T D period. Ceramics painted in red and white in bands, broomed pots and vessels decorated yvith smoothed-in lattice patterns and fragments of late La Tène boyvls with so-called undercut rims represent typical forms. The closest analogues can be found among the finds of the Celtic Eraviscan settlements on the right bank of the Danube and the oppidum located on Gellért hill (BONIS 1969) as yvell as in the find material from the rural LT D period settlement unearthed at Szigetszentmiklós. (HANNY 1992) The remains of the Late La dene rural settlement were found about a hundred meters from the actual bank of the Danube. Refuse pits, a large feature probably originally a clay extraction pit and poststructure building that had had daubed walls based on the daub fragments found in them, yvere part of this riverside vicus. The grave finds from both the early and the late phase of the Avar period can be found on Csepel Island (Csepel-kavicsbánya-, Betonelem gyár- Vízmű-, Dunasor-, Szabadkikötő-, etc.) Margit Nagv has collected the Avar finds in the region. (For the list of the various studies on the excavations and rescue excavations see in NAGY 1998 and the excavations at the CsepelVízmű in 1999 m ENDRÖDI-HORVÁTH 2002) Scattered traces of the settlement, hoyvever, occured only once, during the excavation of Szigetszentmiklós-Udülősor. Csepel Island yvas also called the Large Island, or Magna Insula, in the Middle