A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Próbafeltárás a csúcshegyi római villa környezetében II. (Havas Zoltán - Szilas Gábor - M. Virág Zsuzsanna)

(444 méter) - Vihar-hegy (453 méter) tömbjét magában foglaló sasbérces vonulat északkeleti oldalában, a két rögöt elválasztó Virágos-nyereg alatt terül el. E - minden bizonnyal az Aranyhegyipatak terasz-szintjeit is magában foglaló - hegvlábfelszín-zóna jelentékeny eróziós tevékenység színtere volt az elmúlt évszázadokban, melynek nyomát a terep természetes süllyedéseiben megfogott agyagos-kőtörmelékes feltöltődési szintek szemléletesen reprezentálják. A 2006-os ásatási szezon alatt 1857 objektum feltárását végeztük el, méhek 7 korszak leletanyagát tartalmazták. Az eddigi három kutatás nyomán így már mintegy 2200 régészeti jelenség ismert a területről, méhek számát az elkövetkező évek kutatásai minden bizonnyal tovább fogják szaporítani. (SZ.G.) Neolitikum, rézkor A Harsánylejtő betelepültségének jelenleg ismert legkorábbi emlékei a késő neolitikum és a középső rézkor időszakából származnak. E két korszak településeinek nyomai az Aranyhegyi-patak völgye fölött emelkedő alsó plató kőzetlisztes agvagos altalajé felszínén, a feltárási terület északkeleti részén ( 1. és 6. árok) kerültek elő. (í. kép) A települések déli és nyugati széleit nagyjából e geológiai jelenséghez igazodva figyelhettük meg, míg a lejtő magasabb, kőtörmelékkel fedettebb területeit mindkét korszak régészeti jelenségei elkerülték. A neolitikum késc» szakasza jelenleg még kevéssé ismert a főváros területén, így a korszak emlékeinek előkerülése lelőhelyünkön különös jelentőségű Budapest újkőkorának vizsgálata szempontjából. A főv áros vidéke az eddigi kutatások alapján a dunántúli Lengyel-kultúra elterjedési területéhez tartozott, amely a kedvező excavation deserves special attention because of its size as well as its geographical and geomorphological character. The site can be found under the Virágos-saddle which separates Csúcs hill (444 m) and Vihar hill (453), two blocks m the northeastern side of the horst range rising along the Pilisvörösvár ditch wedged into the Buda hills. This foothill area, which certainly included the terrace levels of the Aranyhegyi brook as well, was the scene of significant erosion activity in past centuries. Traces of this erosion are expressively illustrated by the sediments composed of clav and stone debris trapped in natural depressions in the land relief. Altogether 1,857 features with the find materials from 7 periods were unearthed in the 2006 excavation season. As the result of the three investigations, 2,200 archaeological features have been brought to light in this territory This number will certainly increase with future investigations. (GSz.) Neolithic, Copper Age The earliest settlement remains at Harsánylejtő came from the Late Neolithic and the Middle Copper Age. The traces of settlements from these periods were found in the northeastern part of the excavation area, on the lower plateau of the Aranvhegvi brook, characterized by a clayey stone-powder subsoil (trench 1 and 6). (Fig. I ) The southern and western edges of the settlements were adjusted to this geological formation, while the archaeological phenomena from both periods were missing on the more elevated areas of the slope covered with stone debris. The late phase of the Neolithic is barely known in the territory of the capital, so the discovery of remains from this period is of special importance with respect to