A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Próbafeltárás a csúcshegyi római villa környezetében II. (Havas Zoltán - Szilas Gábor - M. Virág Zsuzsanna)

átkelési lehetőségeknek köszönhetően, Budapest környékén átlépve a Dunát, a Gödöllői dombvidékre is kiterjesztette befolvását, anyagi kultúrájában is kimutatható intenzív kapcsolatokat ápolva a Tiszavidék egykorú népességével. (KALICZ 1985, RACZKY et al. 1997) Lelőhelyünkön ezt az időszakot jelenleg néhány kisebb és egy nagyobb méretű gödörből származó kevés leletanyag képviseli. A lelőhely, jelentős településtörténeti adatokon túl, a Dunántúl és a Tiszavidék kapcsolatainak megismeréséhez is jelentős információkkal szolgálhat. A gödrök leletei közül, az edénytöredékek mellett, őrlőkövek, kőpengék, állatcsontok, és jelentős mennyiségű kagylóhéj előkerülését kell megemlítenünk. A lelőhelv középső rézkori betelepültsége, - amelynek nyomai a plató északi lejtőjéről, a Solvmárvölgyi útról korábban már ismertté váltak (T LÁNG - Al. YdRÁG -11AVAS 2005) -, a középső rézkor végére, az úgynevezett Protoboleráz-horizont időszakára keltezhető. (KALICZ 1991, 2001, HORATH 2001. stb.) A Harsánylejtőn 2006-ban végzett ásatás során a település délnyugati részén két, egymástól nagvobb távolságban elhelyezkedő nagyméretű és több kisebb, részben csoportokat alkotó, néhány esetben későbbi korok által megbolygatott gödröt tártuk fel. A nagyméretű, 460 X 350 és 320x300 centiméter átmérőjű, 90, illetve 80 centiméterig lemélvített gödrök gazdag leletanyagot tartalmaztak: hamus, égéstermékcs betöltésükből jellegzetes kerámiatöredékek, állatcsontok, nagyméretű paticstöredékek, kövek kerültek elő. Az egyik gödör aljában (SE 1649) többszöri tüzelés nyomát is észleltük. (3. kép) A kisebb objektumok a megfigyelhető esetekben kerek, lapos aljú, kissé méhkasszerűen öblösödő oldalú gödrök voltak, the investigation of the Neolithic period in Budapest. Past investigations suggest that the area of the capital was part of the occupation territory of the Transdanubian Lengyel culture. Ihese people, realizing the favorable fording possibilities crossed the Danube at Budapest and extended cultural influence to the Gödöllő hills and establishing intensive contacts with the contemporary populations in the Tisza region, as it can be seen the material culture. (KALICZ 1985, RACZKY ct al. 1997) A few finds from a few large and small pits represent this period at the site. Beside significant settlement historical data, the site offers important information on the contacts between Transdanubia and the Tisza region. From among the finds of the pits, shards, querns, stone blades, animal bones and a large number of bivalve shells should be mentioned. The Middle Copper Age settlement at the site, traces of which were already described from the northern slope of the plateau in Solymárvölgyi Road, (T LÁNG - M. VIRÁG - HAVAS 2005) can be dated to the so-called Protoboleraz horizon at the end of the Middle Copper Age (KALICZ 1991, 2001, HORVÁTH 2001, etc.). Two large pits dug far from each other and numerous smaller pits were unearthed sometimes in smaller groups and in a few cases disturbed by later cultural periods. The large pits measuring 460x350 cm and 320x300 cm in diameter and 90 cm and 80 cm in depth contained a rich find material: the fill mixed with ash and combustion products yielded characteristic ceramic shards, animal bones, large daub fragments and stones. Traces of repeated burning could be detected on the bottom of one of the pits (SE 1649). (Fig. 3) Where it was possible to observe it, the smaller features were