A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2006-ban (Aquincumi Füzetek 13. Budapest, 2007)

Őskori telep és római kori árokrendszer nyomai Törökkőn (Budai Balogh Tibor)

es a Csillaghegyi út (KOROM 2005, 215) iramába egyaránt a kúp lejtése figyelhető meg. A humuszt láthatóan nem tartalmazó, dolomit-murvás altalaj anyagában megfigyelhető, erős fagy hatására kialakult rétegzavarok (krioturbációs fagvzsák: 2. kép) alapján kijelenthető, hogy a hordalékkúp pleisztocén kori. Az üledék karbonát anyaga alapján, a környékbeli hegyoldal felől (például Testvérhegv) származtatható. Az utolsó eljegesedést követően, már a holocénben a kiegyensúlyozott vízhozamú Aranvhcgvi-patakból rétegzett homok rakódott le, majd a hegv felől humuszos dolomittörmelék terült szét a felületen. Ezen fejlődött ki a mások által is már leírt (LÁNG-SZILAS 2003, 112; LÁNG 2004, 180; SZILAS 2005, 219-220; TÉZER 2005a, 219; TÉZER 2005b, 220.) legkorábbi kultúrréteg, egy sötét szürkésbarna színű, homokos, kőzetlisztes agvagos képződmény, magas humusztartalommal. laver disturbances caused by strong frost (cryoturbation frost pocket: Fig. 2), which can be observed in the subsoil composed of dolomite rubble lacking humus, implies that the cone developed in the Pleistocene The carbonate material of the deposit reveals that it came from the neighboring hillsides (e.g. Testvérhegv). Stratified sand deposited from the Aranyhegyi stream of a balanced water output after the last glacial phase already in the Holoccne, and then humic dolomite detritus from the hill spread on the surface. A dark grayish-brown, sandy stone powdery clayey formation with a high humus content, the lowermost culture-bearing laver, which has already been described (LANG-SZILAS 2003', 112; LÁNG 2004, 180; SZILAS 2005, 219-220; TÉZER 2005a, 219; TÉZER 2005b, 220), developed on top of this laver. It was found in an undisturbed condition in the southern, originally lower