A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Feltárások az Aranyhegyi-patak menti temetőben (Lassányi Gábor)

sírkert részletét tártuk fel, (2. kép) melyek szabályos, a felmenő részeken átlagban 0,5 méter vastag kőfalait jó minőségű habarcs rögzítette. A falak kövei általában a két sor mélységű szélesebb alapozás fölött két sor magasságban maradtak meg. Mindkét sírkert nagyjából kelet nyugati tájolásé, bejáratuk dél felé nyílt. A keleti sírkert a korábbi, Nagv Lajos-féle XLI. sírkerttel azonosítható, amelynek belsejében az akkori ásató egv hamvasztásos sírt tárt fel. Ennek az építménynek nyugati falához épült hozzá a másik sírkert (XLII. sírkert), amelyben három ovális, már feltárt hamvasztásos sír nyomát találtuk. A sírkertek déli falán kívül az egykori falkutató árkokon kívül két járószintet különítettünk el a sárga murvás geológiai rétegek fölött. A sírkertek északi oldalán köves felület részlete rajzolódott ki, amely azonban omladék is lehetett, alatta korábbi fázisra utaló, kénekkel szabályosan körberakott cölöplyukat találtunk. A keleti sírkert északi fala mellett földbemélyített sírkő alsó részét tártuk fel, amelyet valószínűleg már az ókorban szétvágtak. A 2. szondát az első szondától keletre nyitottuk 10x10 méteres méretben. A szonda nyugati felében megtaláltuk a Nagv Lajos által térképen jelölt négyszögletes, részben elpusztult sírkert (XXXVIII. sírkert) két párhuzamos, kelet-nvugati irányú falát. Hogy az építmény keleti része miért pusztult el, arra a feltárás során választ kaptunk. Ennek oka, hogv a sírkert keleti része cgvelőre ismeretlen rendeltetésű, nagyjából északkelet-délnyugat iramú hatalmas bcásás (ovális beásás, árok?) fölé épült. A nagy mennyiségű kora római kerámiát tartalmazó beásást több fázisban töltötték fel, betöltésében cölöpkötegek nyoma is megfigyelhető volt. A törmelék fölé épített fal valószínűleg valamiken cremation and 2 inhumation burials and a sarcophagus) and yet another burial were uncovered. Test trench 1 was opened in the western part of the unearthed cemetery. It measured 10x10 m, and was later enlarged by 3 in. The test trench was divided into four quarters with regular section walls. The fragment of two connected graveyards was found (Fig. 2). The regular stone walls, which were OA m thick on average in the vertical parts, were fixed with high quality mortar. The stones were preserved in two rows on top of a wider foundation, also comprising two rows. Both graveyards had an approximately eastern orientation with the entrance facing south. The eastern graveyard was earlier and had been marked as graveyard XLI bv I .ajos Nagv who unearthed a cremation burial in it. The other graveyard was built against the western wall of this construction (grave garden XLII). In it we found traces of three oval, formerly unearthed cremation burials. Two floor levels could be differentiated above the yellow geological layers with rubble outside the southern wall of the graveyards and outside the former trench deepened for the exploration of the wall. Part of a stony surface was outlined on the northern side of the graveyards, which may just as well be a debris layer. A posthole surrounded by a regular circle of stones was found under it dating from a former phase. Beside the northern wall of the gravevard, the lower part of a sunken tombstone was discovered which had probably been cut in two in classical times. Test trench 2 was opened cast of the first trench measuring 10x10 m. In the western part of the trench we found two parallel (east-west oriented) walls of the quadrangular, already partially destroyed