A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Feltárások az Aranyhegyi-patak menti temetőben (Lassányi Gábor)

talaj mozgás következtében megsüllyedt és összedőlt. A szonda délkeleti negyedében kisebb, kelet-nyugati tájolású, ovális ham­vasztásos sírt találtunk. A 3. észak-déli szondát az első szon­dától nyugatra nyitottuk Hxlü méteres méretben. A szonda északkeleti részében, a metszetfal közelében a későbbi bolyga­tások által nagyrészt elpusztított kőépít­mény maradványait találtuk meg. A szon­da északi részében három kelet—nyugati tájoláséi, ovális, bolygatatlan hamvasztásos és egy csontvázas sírt tártuk fel. A ham­vasztásos sírok halotti máglv án összeégett mellékletéből üveg- és kerámia töredékek, egv firmamécses és egv bronzérem került elő. A kelet-nyugati tájolású csontvázas, koporsós sírban séilyos, valószínűleg há­borús sérülés volt megfigyelhető a holttest koponyáján, aki mellé hosszú nyakú bal­zsamos üveget helyeztek. A szonda északi részén a sírok több keskenv, hosszúkás árkot és ismeretlen korú kerek cölöplyukat vágnak, a szonda déli felében a talajszint erőteljesen lejt dél felé. Ebben a szondában is, mint az egész, te­rületen többször igen nehéznek bizonyult a mesterséges és a természetes képződésű talajréteg szétválasztása. Az Aranyárok környéke ugyanis a tavaszi időszakban gyakran kerülhetett víz alá és alsóbb ta­lajrétegekben lévő dolomitos, kavicsos és meszes anyag gyakran tömörödött össze, természetesen is kisebb nagyobb foltok­ban. A terület geopcdologiájának részletes vizsgálatát Mindszenty Andrea és Horváth Zoltán végezte. A 4. szondát a 2. szondától keletre nyitottuk 10x10 méteres méretben. Itt három, már korábban ismert sírkert rész­letét tártuk fel (XXVIII., XXIX. és XXX. sírkert). Az építmények mellett Nagy La­jos két hamvasztásos sírt talált. Mi további graveyard, marked on Lajos Nagv's map (graveyard XXXVIII). We also found out how the eastern part of the construction had been destroyed. The eastern part of the graveyard was built over a huge pit (oval pit, ditch?) running approximately northeast-southwest, the function of which is unknown. The pit, which con­tained a large number of earlv Roman pottery shards, was filled in subsequent phases. Bunches of posts could be ob­served in the fill. The wall built over the detritus probably sank and collapsed as a consequence of soil movement. A smaller, east-west oriented, oval cremation burial was found in the southeastern quarter of the trench. The north-south oriented test trench no. 3 was opened west of the first trench. It measured 14x10 m. In the northeastern part of the trench, close to the section wall, the remains of a stone construction were found, largely destroyed by later distur­bances. In the northern part of the trench, three east-west oriented oval, undisturbed cremation burials and an inhumation burial were found. Glass and pottery shards, a firma lamp and a bronze coin were recovered from the grave-goods of the cremation burials, all of which were burned on the funeral pyre. The deceased in the east-west oriented inhumation burial was buried in a coffin. A serious injury, proba­bly a war wound, could be observed on the skull of the deceased and a long-necked balm bottle was placed beside the body. In the northern part of the trench, the graves intersect with an elongated ditch and a round posthole of an unknown age, while in the southern part of the trench, the surface sloped sharply southwards. Differentiation between soils of natural and artificial origins often proved very

Next

/
Thumbnails
Contents