A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

Ingatlanfejlesztő Rt. tulajdona). A munka során délnyugat-északkeleti irányban fésültük át a domboldalt. A terület nyugati része régészeti szempontból negatívnak bizonyult, bár köves foltok kivehetők voltak a szántásban, leletanyag nem kísérte őket, talán természetes eredetűek. A bejárt területet körülbelül nyugat—keleti irányban átszelő vízmosás környezetében azonban, annak nvugati oldalán, körülbelül 20 méter hosszan és körülbelül 10 méter szélesen római kori házikerámiatöredékek, tegula- és tubusdarabok (nem túl nagy számban) lelőhelyre utalnak. A vízmosás közvetlen parti szakaszát az áthatolhatatlan növényzet (bokrok, cserjék) miatt nem tudtuk bejárni, elképzelhető, hogy a lelőhely lehúzódik a vízérig. A keleti parton is csak a medertől távolabb tudtunk dolgozni, itt azonban már nem figyeltünk meg lelőhelyre utaló nyomokat. A lelőhely jellege egyelőre nem tisztázható és az sem állapítható meg, hogy milyen kapcsolatban van az innen körülbelül 300 métere északnyugatra, 1996-ban /sich P által feltárt Kr. u. 2. századra keltezhető kelta, falusias teleppel, illetve az alatta előkerült fa-föld konstrukciós objektummal. (ZSIDI 1997, 38-65) A terepbejárás második részeként a Bécsi út - Solymár köz - Solymárvölgyi út — Harsánylejtő közötti szakaszt jártuk be északról dél felé haladva. Az ekkorra már igen magasan álló vetés miatt sajnos csak a terület nvugati szélén, az Aranyhegyi patak partja menten tudtunk haladni, illetve a 21 582/6 hrsz.-ú tanya földjét tudtuk bejárni. A szemle során ez utóbbi helyen szórvány terra sigillata töredékeket gyűjtöttünk, köves foltok, objektumok jelenlétét azonban nem tapasztaltuk. A bejárt terület többi részén római kori házikerámiát töredékeket gyűjtöttünk, de a már említett ok miatt csak a feddek szélén, ígv lelőhelyet nem figyeltünk meg. Lehetséges, hogy a töredékek a szántás során kerültek a földterület szélére. Lelőhelyet tehát nem azonosítottunk, de a szórványként gyűjtött anyag utalhat annak közelségére, így a területet érdemes lesz közvetlenül szántás után újra bejárni. T. Láng Orsolya Iroda lom/References: ZSIDI 1997 - Zsidi P: Az aquincumi municipium territóriumán végzett kutatások. Aqfüz 5 (1997) 58-65. 7. Budapest, III. ker., Jégtörő utca vonala (Hrsz.: 19333/2) 2004. március 8. és április 2. között szondázó jellegű feltárást végeztünk a Jégtörő utcában az Auchan áruházzal kapcsolatos csatornázás során, amelv az előző évi Auchan feltárás folytatásának tekinthető. Délről észak fele három szondát nyitottunk az utca keleti oldalán. A 6x8,5 méter nagyságú nagyjából négyszögletes „C" szondában vastag, salakos, legújabb-kori feltöltés alatt mintegy 102, 5 mAf mélységben értünk el egv barna humuszos történeti réteget. Ebből késő-bronzkori, kelta La Téne D és római kerámiatöredékek kerültek a felszínre. Lefelé haladva már fokozatosan csak bronzkori kerámia töredékeket, paticsot, állatcsontot és néhány kőeszközt találtunk. A szondában feltártunk két kisebb bronzkori beásást (cölöplyukat). Az agyagos, kőzetlisztes altalajt 101.25 mAf körül értük cl. A már megásott észak-déli csatornaárokban