A BTM Aquincumi Múzeumának ásatásai és leletmentései 2004-ben (Aquincumi Füzetek 11. Budapest, 2005)

Az Aquincumi Múzeum kisebb feltárásainak helyszínei és eredményei a 2004. évben

történt megfigyelés alapján, a „G" szonda valószínűleg kelet-nvugati irányú természetes mélyedést (patakmeder) érintett. A 4,3x7,8 méteres „II" szondában a salakos legújabb-kori feltöltés alatt sötétszürke, agyagos réteget, értünk el, tetején még újkori keréknyomokkal, 101,80 mAf mélységben. Régészeti jelenség itt nem került elő. Az „I" szondát 4,8x3,2 méteres nagyságban, egv még élő közmű miatt, L alakban húztuk. Itt a mélyre nyúló salakos, legiijabb-kori feltöltés alatt csak egy sárgásbarna történeti réteg legalját és három sekély, bizonytalan korú beásás nyomát sikerült rögzíteni 103,00 mAf mélységben. Szórványosan római kerámia, patics és egy bronz érem került elő. A szondázás során tehát, egy lij, Duna-parti, valószínűleg természetes mélyedésben fekvő bronzkori telep nyomát sikerült megfigyelnünk, szórványos római és romanizált kelta maradványokkal („G" szonda), valamint szórványos római maradványokat a polgárváros délkeleti előterében („I" szonda). Lassányi Gábor 8. Budapest, III. ker., Kenveres utca 15. (Hrsz.: 17350) Az Excell 15 Kft. megbízásából építkezést megelőző feltárást végeztünk a Kenyeres utca 15. telek területén. A másfél hónapos régészeti munka során többszörösen megújított cölöpszerkezetű építmény maradványaira bukkantunk. A sorokba rendezett, észak-déli irányú cölöpökön álló építménynél három, esetenként négy különböző periódus is megfogható. Az újjáépítések során csak kis mértékben módosult a cölöpök pozíciója, ezért a cölöplyukak nagyobb foltokként jelentkeztek a felületen. A cölöpszerkezetű építmény megszűnését követően a cölöpök helyét zúzalékkövekkel töltötték fel, szinte bedöngölték. A cölöplyukak az őskorral kevert fekete agyagos rétegen keresztül a sárga altalajba mélyültek. A terület keleti végében hasonló betöltésű falkiszcdéseket dokumentáltunk. A cölöplvukak és falkiszedések betöltéséből keltező értékű leletanvag nem került elő, ezért datálásuk bizonytalan. A cölöplvukak felett Kr. u. 2. századi leletanyaggal kevert sóderes, téglatörmelékes római réteg húzódott, amelv az egész telek területét borította. A 2. századi réteg felett a cölöplyukak beásási foltjai még nem jelentkeztek, azok csak a réteg elbontását követően váltak láthatóvá. A telek északi és déli végében, kelet-nyugati irányú csapadékvíz-elvezető árkokat tártunk fel. A déli árkot egyszer megéljították és kicsivel délebbre helyezték. Az árkok a Kr. u. 4. században elvesztették funkciójukat és betöltötték őket. Az árkokból sárgásbarna mázas kerámia- és tabula ansata bélyegű téglatöredékek kerültek elő. Kirchhof Anita 9. Budapest, III. ker., Kisbojtár utca (Hrsz.: 19910/9) A szóban forgó telken a BTM a Várkörnyéke Kft. megbízásából 2004. augusztus 4. és szeptember 14. között két részletben megelőző feltárást végzett, amelyet a közelben található bronzkori lelőhelyek indokoltak (Bojtár utca 34., Csillaghegyi út 22.). Ennek során összességében a