Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 8. kedd - 36. szám - Dr. Keresztes László Lóránt (LMP) - a belügyminiszterhez - „Magyarországról több víz folyik ki, mint amennyi beérkezik, a miniszteri ígéreteket követően pontosan mikor és milyen konkrét intézkedéseket tesz a kormány a vízválság megoldása érdekében?” ... - ELNÖK: - DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): - ELNÖK:

947 Hogy a Belügyminisztériumhoz tette fel a kérdést, érthető a mai viszonyok között, de azt csak nagyon halkan és nagyon szerényen mondom önnek, hogy ez év kora nyarán, amikor még csak úgymond kopogtatott az aszály, de már éreztük a hatását, akkor a minisztériumban elkezdtünk egy egyeztetést; majd pedig ez az egyeztetés kiterjedt teljes mértékben a Belügyminisztériumra, a vízügyi igazgatóságokra, a szakértőkre, mérnökökre, a különböző érdekképviseleti szervektől kezdve az Agrárkamarára, a Magoszra és a Nemzeti Földügyi Központ szakembereire, akik természetesen szintén ebben az egyeztetésben részt vettek; már csak azért is, mert tudnunk kell konkrétan, hogy milyen igényei vannak a gazdáknak elsősorban. Másodszor - nem másodsorban, ezzel párhuzamosan - ismernünk kell azokat az új, megváltozott, nyugodtan mondhatom, környezeti tényezőket, amelyek nemcsak Magyarországot, hanem egész Európát ebben az évben sújtották, az európai mezőgazdasági területek mintegy 42 százaléka szintén aszály sújtotta terület. Éppen ezért fontos, hogy egy olyan új koncepciót, egy olyan új, talán mondhatnám, szokatlan vízgazdálkodásról, vízmegtartásról, öntözésről szóló kormányhatározatot fogunk, és itt már mondom előre, várhatóan egy-két héten belül a kormány asztalára tenni - utolsó simítások vannak, határozottan szeretném mondani -, ami nem egy egyszerű, nem egy egyedi, nem egy rövid távú megoldási javaslat, egy hosszú távú megoldási javaslat. Ezt három szakaszra bontottuk: az azonnali intézkedések, hogy még egyszer ilyen szituációban, ilyen helyzetben ne tétlenül nézzük az aszály sújtotta területeket, ez ne fordulhasson elő. Éppen ezért a harmadlagos művek kérdését fogjuk legelőször számításba venni, illetve ezeknek a műveknek a felújítása, karbantartása, kiszolgálása, vízzel való biztosítása fontos kérdés. Ugyanebben a szakaszban szeretnénk elérni azt is: azoknak a hosszú távú, hosszabb távú kérdésköröknek, azoknak a tervezési folyamatoknak a forrását megteremteni. Enélkül megint nem lehet más lépést tenni, meg kell tervezni. Nagyon sok tervünk van, például a Duna-Tisza közi homokhátság tervei jelentős részben elkészültek; ugyanilyen, hasonló módon, ahogy az öntözésről szóló törvényt elfogadtuk a tavalyi vagy tavalyelőtti évben, az már az öntözési közösségek lehetőségét is felvázolta. Tehát azt nem mondanám, hogy nem foglalkozott a kormányzat öntözéssel, de valóban most egy kulcsfontosságú, egy olyan drasztikus kormányhatározatot fogunk előterjeszteni, fogunk beterjeszteni, ami hosszú távon fogja biztosítani azt a lehetőséget, hogy a magyar gazdatársadalom kérdéseit, de emellett a környezet- és természetvédelmi kérdéseket is nagyon szigorúan számba vesszük és figyelembe vesszük, mert önmagában, hogy csak mezőgazdasági öntözést szolgáljunk, az kevés. Az ön által felvetett gondolat: vissza kell tározni, meg kell tartani azokat a vízmennyiségeket, amelyekre ön is utalt, és vissza kell pótolni azt az alsó talajvízréteget, ami elveszett alólunk az elmúlt évtizedekben, mert nyugodtan mondhatom, hogy évtizedekben veszett el. Éppen ezért azok a szabályozások... - nem akarom bírálni a folyószabályozást, de talán most látjuk annak a hatását, hogy a Tisza és a mellékfolyóinak a szabályozásával gyakorlatilag sikerült kiszárítani az Alföldet. Azt nem mondom, hogy vissza kell vizesíteni, mert ez nem szakszerű kifejezés, de meg kell találni azokat a lehetőségeket (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), hogy azokat a vizes élőhelyeket pedig visszaállítsuk. Úgyhogy tisztelt képviselő úr, legyen nyugodt, pár héten belül a kormányprogram kész lesz. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Most megkérdezem Keresztes László Lóránt képviselő urat, hogy elfogadja-e az államtitkári választ. Parancsoljon! DR. KERESZTES LÁSZLÓ LÓRÁNT (LMP): Köszönöm szépen a szót, tisztelt elnök úr, és köszönöm a választ, tisztelt államtitkár úr. Azt gondolom, láthatjuk mindannyian, hogy milyen jövő elé nézünk, egyre hosszabb és egyre súlyosabb aszályos időszakokra számíthatunk. Egyértelmű, hogy egyre inkább csökkenni fog a csapadékmennyiség, illetve a csapadékeloszlás is egyre extrémebb lesz, a kihívások tehát sokasodni fognak. Én merem bírálni egyébként a folyamszabályozásokat, folyószabályozásokat. Nyilván akkor az egy életképes koncepció volt, de a hatásait most érezzük. Teljesen egyértelmű, hogy nem is évtizedes, hanem sokkal nagyobb távlatokban jelentkező probléma, hogy az elhibázott vízgazdálkodásnak kell most szembenéznünk az eredményeivel, illetve a hatásaival. Egyértelmű, hogy az öntözés nem segít, azt gondolom, hogy ez egyre inkább nyilvánvaló lesz mindenkinek, a cél az, hogy az egykori ártereket, az egykori vízjárta területeket lehessen ismét vízzel megtölteni. Ehhez nem kellenek gigantikusberuházások, ehhez a megfelelő támogatáspolitika kell és annak a fajta táji vízvisszatartásnak a szemlélete, amit alapvetően egyébként nyilván egy ilyen összkormányzati elképzelés szerint a Belügyminisztérium irányításával lehet megvalósítni. Annak ellenére, hogy biztos vagyok benne, hogy lesznek nagyon komoly szakmai, szakpolitikai vitáink (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az időkeret leteltét.), szeretném azt a gesztust, amit a miniszter úr tett a meghívásomra, viszonozni, ezért elfogadom államtitkár úr válaszát. Köszönöm szépen. (Taps.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr elfogadta az államtitkári választ.