Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 8. kedd - 36. szám - Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - „Milyen döntésekkel segíti a Kormány a magyar nyugdíjasok megélhetését?” címmel - DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): - ELNÖK: - TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár:
948 Dr. Selmeczi Gabriella (Fidesz) - a pénzügyminiszterhez - „Milyen döntésekkel segíti a Kormány a magyar nyugdíjasok megélhetését?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Selmeczi Gabriella képviselő asszony, a Fidesz képviselője, interpellációt nyújtott be a pénzügyminiszterhez: „Milyen döntésekkel segíti a Kormány a magyar nyugdíjasok megélhetését?” címmel. Selmeczi Gabriella képviselő asszonyé a szó. Parancsoljon! DR. SELMECZI GABRIELLA (Fidesz): Köszönöm szépen, elnök úr. Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Idén áprilisban az országgyűlési választásokon a Fidesz-KDNP sorban a negyedik kétharmados felhatalmazást kapta a magyar választópolgároktól, melynek köszönhetően a pártszövetség kormányt alakíthatott. Az Orbán-kormány e széles körű felhatalmazását nem pusztán a véletlennek köszönheti, mögötte sok millió ember kitartó munkája és teljesítménye is áll. Az Orbán-kormány köszönheti még ezt a gyors döntéshozatalának a legeslegrosszabb, legnehezebb időkben is. Az elmúlt éveinket a koronavírus-járvány árnyékolta be, de a kormány ezalatt is számos, az emberek életszínvonalát védő intézkedést hozott. A járványhelyzet mérséklődése után jelenünket a szomszédunkban zajló háború és az arra válaszul adott elhibázott brüsszeli szankciók nehezítik meg, szankciós energiaválság, szankciós infláció. Ebben a helyzetben újra a magyar emberek, magyar családok érdekeit védő döntések sorozatát kellett meghozni. Tisztelt Képviselőtársaim! A baloldali politikusok ezzel szemben támadják ezeket az intézkedéseket. Támadják a nyugdíjas honfitársaink megélhetését is nagyban segítő törvényeket, miközben az egész Európát a csőd szélére sodró szankciós politikát pedig vakon támogatják. (15.50) Ha a baloldalon múlna, akkor nem lenne biztosítva az árstop az alapvető élelmiszerekre és az üzemanyagokra. Ha a baloldalon múlna, nem lenne biztosítva a magyar családokat védő rezsicsökkentés, melynek köszönhetően minden egyes hónapban nagyjából 181 ezer forintnyi kiadás megfizetése alól mentesülnek a magyar háztartások. De ha a baloldalon múlna, akkor nem került volna visszaépítésre a 13. havi nyugdíj, amit már az idei évben is teljes összegben megkaptak a magyar nyugdíjasok. Felháborítónak tartom, hogy a 2002-2010 közötti kormányzások kudarcos szereplését követően a nemzeti kormány által elért eredményeket támadják szüntelenül, és csupán a külföldről a szájukba adott címszavakat ismételgetik, miközben ezek a baloldali kormányok 2,4 millió nyugdíjastól vették el a 13. havi nyugdíjat a legeslegnehezebb időkben. Tisztelt Képviselőtársaim! Az Orbán-kormány és a Fidesz-KDNP-szövetség bizonyított, a már megszokott stabilitást és biztonságot tudja nyújtani a nyugdíjasok számára, de ezalatt a baloldal csupán a káosz előidézésében érdekelt, hogy aztán újra rátehessék a kezüket az államkasszára, mint ahogy ezt tették 2002-2010 között. Tisztelettel kérdezem államtitkár urat, hogy milyen döntésekkel segíti a kormány a magyar nyugdíjasok megélhetését és életük védelmét. Köszönöm szépen. (Szórványos taps a kormánypárti sorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. A választ Tállai András miniszterhelyettes, államtitkár úr fogja megadni. Parancsoljon, államtitkár úr! TÁLLAI ANDRÁS pénzügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselő Asszony! Igen, valóban úgy van, ahogy ön is elmondta, felidézte a múltat. Nem minden kormány volt elkötelezett a nyugdíjasok megbecsülése és tisztelete felé. A Fidesz-KDNP-kormány a 2010-es választásokat követően megállapodást, szövetséget kötött a nyugdíjasokkal, amelynek a lényege az, hogy a nyugdíjak reálértékét meg kell tartani. Meg kell tartani, és ezt a kormány ígéri, és mindent megtesz annak érdekében, hogy ez minden évben megvalósuljon. Ez attól függ, hogy hogyan alakulnak a makrogazdasági mutatók, és hogyan alakul az infláció. Ezt az ígérvényt a kormány, illetve az Országgyűlés törvényben rögzítette, amelynek lényege, hogy január 1-jén a várható inflációval legalább azonos mértékű nyugdíjemelést kell biztosítani, majd év közben figyelve az inflációs és gazdasági folyamatokat, augusztusi adatok alapján szeptemberben vagy októberben döntést hoz a kormány arról, hogy szükséges-e a nyugdíjak kiegészítése, tehát hogy kiegészítő nyugdíjemelést kell hogy biztosítson a kormány, mert a gazdaság és a törvény ezt lehetővé teszi, illetve előírja, vagy nem szükséges. Eddig minden évben teljesítette a kormány ezen ígéretét. Ezért 2010 óta a 13. havi nyugdíjat, amit ön is említett, beleértve, 20 százalékkal nőtt a nyugdíjak reálértéke, nominálisan pedig mintegy 70 százalékkal növekedett a nyugdíjak összege. A makroszámokat tekintve 2700 milliárdról 4100 milliárd forint most a nyugdíj- és nyugdíjszerű ellátásokra kifizetett összeg.
