Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK:

93 nélkül, hogy bizonyítsák, hogy az ügyészség döntése nem megalapozott? Valódi megoldást természetesen, ahogy mondtam, az Európai Ügyészséghez való csatlakozás jelentene. Menjünk tovább! A T/1202-es javaslat szerint az OLAF helyszíni ellenőrzés vagy vizsgálat lefolytatásához pénzügyőri támogatást kérhet a Nemzeti Adó- és Vámhivataltól. Ez sem érdemi megoldás, a NAV ugyanis kormányzati felügyelet alatt álló szervként nem tekinthető függetlennek az Orbán-kormánytól, tehát magától az ellenőrizendő NER-től sem, így a NAV támogatása inkább a független vizsgálat megnehezítését szolgálhatja. Ne felejtsük el, hogy nem bízhatunk a NAV függetlenségében egy olyan országban, ahol előszeretettel használják az adóellenőröket politikai ellenfelek és a rendszert kritizáló civilek zaklatására. Az OLAF-nak ráadásul egyébként 72 órával előre kell kérelmeznie, ha a vizsgálódáshoz segítséget vár. Kérdezem én, mi a garancia arra, hogy 72 órán belül nem fognak a NAV-ból odaszólni a NER-lovagoknak. Legyünk őszinték, mivel az OLAF eredményeit a magyar ügyészség már korábban is egyszerűen figyelmen kívül hagyta, még ha jóhiszeműek is vagyunk az adóhatósággal szemben, az is legfeljebb csak annyit ér, hogy ezentúl magyar pénzügyőrök is olyan jelentésekbe fektethetnek munkát, amik az asztalfióknak készülnek, ugyanis következményük nem lesz, és nyilvánosságra hozni is csak akkor fogják, ha a kormány ezt engedélyezi. Ez a probléma ezzel. A T/1202-es törvényjavaslat a vagyonkezelő alapítványok kuratóriumairól értekezik. Ugyanakkor rögtön teljes joggal merülhet azonnal feledésbe, mert ezek az összeférhetetlenségi szabályok nevetségesek, még a miniszterek is benne maradhatnak a közalapítványok vezetésében; maga Navracsics miniszter úr jelentette ezt ki egy interjúban a múlt héten. És bár a közérdekű vagyonkezelő alapítványok felkerülnek a közbeszerzési eljárásra kötelezettek listájára, ez nem jelenti azt, hogy ne lehetne a már bevett módokon kijátszani a közbeszerzéseket. A kiegészítés egyben beismerése annak, hogy eredetileg állami tulajdonú, hazánk nagy értékű és társadalmilag is megbecsült vagyonai a közalapítványok korrupciós eszközévé váltak, válhatnak. El is érkeztünk ezzel a vadonatúj integritáshatóságot létrehozó 1260-as javaslatcsomaghoz. A legfontosabb észrevételt már el is mondtam: semmi szükség egy új hatóságra, amikor már van egy létező, amit Európai Ügyészségnek hívnak. De ebben vitáink vannak, haladjunk tovább, nézzük meg ezt a konkrét intézményt! Ha a kormány még egy hatóságot akar, akkor az legalább legyen valóban hatékony, mi ezt az elvet valljuk. A terv szerint a hatóság négy évre kinevezhető és helyettes államtitkári szintű igazgatóját a minisztérium vezetői irányítják, ami gyakorlatilag folyamatos beavatkozásra ad lehetőséget a kormány számára. Emellett az igazgató évi egy, egyetlen jelentésre kötelezett, ami csupán elvétve ad betekintést az igazgatóság tevékenységébe. Láttunk már az asztalfióknak készült OLAF-jelentéseket, az előbb is beszéltem róla. Sokra nem mentünk vele, éppen ezért olyan intézmény kell, ami nem következmények nélküli papírmunkára pazarolja az idejét bűnüldözés helyett. Szóval, ha komolyan gondolják ezt, akkor adjanak a hatóságnak nyomozati, nyomozásfelügyeleti, vádemelési jogköröket, és végül a hatóság kötelezően hozza nyilvánosságra a vizsgálatai eredményét és a kapcsolódó dokumentációt, hogy ne tudja ezt senki elsunnyogni az emberek elől. Az utolsó, a T/1261-es javaslat nem egy előre-, hanem egy hátralépés az információszabadság terén. A minimum- és maximumsáv megállapításával jelentősen nőhetnek az adatigénylés költségei, éppen ezért a Momentum módosító javaslatot nyújtott be ezzel kapcsolatban. Remélem, hogy ezt majd támogatni fogják. Álljunk meg itt egy pillanatra, mert emellett nehéz elmenni szó nélkül: maguk alig adtak időt a módosítók benyújtására. Ma délután szavazták meg a kivételes eljárást, így bő öt-hat óránk maradt törvénymódosítók benyújtására. Még jó, hogy a Momentumnak konkrét elképzelése van arról, hogy hogyan tudna Magyarország jogállamként működni, így ez alatt az öt-hat óra alatt, amit erre biztosítottak, kényelmesen ki tudtuk dolgozni és be tudtuk nyújtani a módosítókat. Ezek most itt vannak nálam. Én bízom abban, amit Vajda Zoltán képviselőtársam mondott. Én is azt gondolom, hogy ez egy politikai blöff, de őszintén szólva én szeretném lehívni ezt a politikai blöfföt, és bízom abban, hogy tudják támogatni ezeket a módosító javaslatokat, hogyha már tőlünk azt várják, hogy támogassuk az önök javaslatát. Összefoglalva: a jogszabályi csomag részletes elemzését követően megállapítható, hogy valódi antikorrupciós javaslatok alig-alig vannak benne. A javaslatok uniós nyomásra és nem abból a belső felismerésből születtek, hogy maguk egy rettenetesen korrupt rendszert alakítottak ki a saját gazdagodásukra. Persze, ennél komolyabb antikorrupciós javaslatok nehezen is lennének összeegyeztethetők a kormány jól ismert gyakorlataival. Elég, ha csak a törvényjavaslatokat jegyző igazságügyi miniszter asszony korábbi helyettesére, Völner Pálra gondolunk, aki a maguk orra előtt hajtotta végre az évtized legnagyobb kormányzati vesztegetési botrányát. Szóval, a miniszter asszonynak is jót tenne, ha erélyesebben lépnénk fel a korrupcióval szemben, úgy kevésbé kéne aggódnia, hogy a helyettesei éppen hol és kitől vesznek át borítékokat. Milyen jó, hogy éppen itt van a helyettese a parlamentben, bár ki tudja, hogy hol lesz ezután. Meggyőződésünk mindenesetre, hogy a maguk mostani javaslatai nem fogják megoldani a rendszerszintű korrupció okozta problémákat, pláne nem fogják a korrupciót teljes mértékben felszámolni. Éppen ezért már most is megígérjük maguknak és a magyar embereknek is, ahogy Donáth Anna is írta, hogy elsőként fogjuk próbára tenni a frissen felállított intézményeket és eljárásokat. Amint feláll az integritási hatóság és hatályba lépnek az új rendelkezések, mi benyújtjuk az elmúlt évek legdurvább korrupciós ügyeit, például a miniszterelnök