Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK: - DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről:
94 családját közvetlenül érintő Elios-ügyet, és a maguk korábbi országgyűlési képviselőjét érintő, a „Híd a munka világába” program esetét. A puding próbája az evés, az integritási hatóságé pedig legyen Tiborcz. Mindazonáltal a Momentum már hónapok óta mondja, hogy a hazánk előtt álló legfontosabb és legsürgetőbb feladat, hogy mielőbb hazahozzuk az uniós pénzeket, és azt a magyar embereknek adjuk. Éppen ezért a fenntartásaink ellenére nem gördítünk akadályt a törvényjavaslat elé, ha ezzel biztosíthatók ezek a források. Innentől kezdve viszont magukon fog múlni, hogy mikor, milyen gyorsan hozzák haza a pénzeket, ha pedig végre megkapjuk azokat, mint már szinte az összes többi tagállam rajtunk kívül, akkor magukon múlik, hogy kiknek a zsebébe megy. Egy évtizedek óta nem látott megélhetési válság közepén, amikor maguknál ott lesz a pénz, egyetlenegy helyes út van: adják oda az embereknek, az önkormányzatoknak, az iskoláknak és a kórházaknak. Minden más vállalhatatlan. Köszönöm szépen. (Taps a Momentum soraiban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Hajnal Miklós képviselő úr. A Jobbik képviselőcsoportjának az álláspontját Lukács László György képviselő úr, frakcióvezető úr ismerteti. DR. LUKÁCS LÁSZLÓ GYÖRGY, a Jobbik képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Államtitkár Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Ha a mai napon hiányérzete akadt az embernek a miniszterelnök úr felszólalásával és az azonnali kérdésekkel kapcsolatban, akkor az pontosan az a téma lehetett, amit most itt a napirendek végéhez közelítve vitatunk meg, és amely most öt törvényjavaslat együttes vitája. (21.50) A miniszterelnök úr az elmúlt időszakot értékelve beszélt háborúról, beszélt szankcióról, beszélt a rezsiről, viszont kevesebbet szólt, sőt egyáltalán nem szólt semmit arról, hogy hogy is áll a jogállamisági vita és az uniós források hazahozatala. Szeretném, hogy világos legyen: én azt kívánom, hogy Magyarországnak legyen jó. Ez azt jelenti, hogy itt nem a kormányról, nem egyes személyekről, hanem a minket, magyarokat megillető összes forrásról van szó, hiszen azt ki kell mondani, hogy Magyarországnak mégiscsak jár az, ami őt megilleti. Bizony az elvonások mindenkit, mindannyiunkat érintettek. Ha egy személyre kell számolnunk, hogy mennyi pénz is forog kockán, 315 ezer forintról beszélünk fejenként, és ez nem kevés összeg, látva a megélhetési válságot, Magyarországon minden pénznek jó helye lenne. Még úgy is, hogy tudjuk, nagyobb része az uniós forrásoknak az elmúlt időszakban így érkezett, sajnos nagyobb része – és miért lenne ebben változás - olyan multinacionális, jellemzően német vagy a nyugati fejlett tagországokhoz kötődő tulajdonosi háttérrel rendelkező cégekhez ment, akik örömmel fogták ugyanezt a fejlesztési pénzt, és vitték haza maguknak, profit formájában pumpálták ki. Egy másik, jól beazonosítható része a kormánnyal barát vagy azzal szövetséges vállalkozások fejlesztésére jutott, és egy nagyon kicsi része volt az, amely valóban a magyar legkisebb vállalkozásoknak, akár kft.-knek jutott, akár egyéni vállalkozók vagy cégek fejlesztésére vagy magánemberek otthoni fejlesztésére érkezett. Viszont itt az idő beismerni, és talán e törvényjavaslatok sora is egy beismerés, hogy az elmúlt 12 évben jó sok jogos kritika volt. Volt szerencsém immár a harmadik ciklusban meghallgatni azokat a folyamatos kritikákat, amelyeket akár egy-egy törvényjavaslatnak a vitáján a rendszerszintű hibákkal kapcsolatban jeleztünk, így amelyeket a közpénzekkel való bánásmóddal, a közérdekű adatok eltitkolásával és az emögött rejlő tendenciával kapcsolatban jeleztünk; minden, ami a közélet tisztaságát érintette, és ami az uniós források mostani hozzáférhetőségének az egyik kritériuma, és ha úgy tetszik, a jogállamiság tartalmának megtöltésével kapcsolatos kritika volt. Önök mindig azt mondják, hogy a jogállamiságnak valójában nincs egy egzakt tartalma. De azt mindannyian érezzük, hogy azért vannak olyan tartalmi elemei, amelyeket, ha az ember nem mond el, akkor hiányérzete van. Az egyik, túl a médián, nem más, mint az, hogy miként bánunk a közpénzekkel, és mennyire transzparensen, mennyire számonkérhetőn történik mindez. Az Európai Uniónak van egy jogos elvárása Magyarországgal szemben, önök most ennek igyekeznek eleget tenni, nagyon úgy tűnik, hogy nem feltétlenül önszántukból, jó szándékból, hanem mert rákényszerülnek erre. Természetesen lehet azt mondani, hogy ilyen az európai széljárás, lehet azt mondani megint, hogy nem ezt ígérték az Európai Unióban, mint ahogy Orbán Viktor is azt mondta, hogy a szankciókkal kapcsolatban nem ezt ígérték neki. Erre csak annyit lehet mondani, hogy aki harminc éve jár oda, és úgy tűnik, ezután is még egy darabig oda fog járni, kicsit meredek, hogy azzal takarózzon, hogy őt átverték. Az a helyzet, hogy ezeknek most eleget kell tenniük. Azt mondta miniszter asszony az expozéjában, hogy a tárgyalások sikerrel zárultak. De kinek a sikerével? - ezt elfelejtette. Nem hirdetett győztest ebben a versenyben. Mi azt szeretnénk, hogy Magyarország sikerével, nem a magyar kormányról, nem az Európai Bizottságról beszélek, hanem a magyar emberekről. Azt szeretnénk, hogy Magyarország sikerével záruljon, éppen ezért a Jobbik támogatja azokat a javaslatokat, amelyek hozzásegítik Magyarországot és a magyar embereket ahhoz, hogy a forrásokhoz hozzáférjenek. Persze, lehettek volna itthon is konstruktívabbak az elmúlt időszakban. Számtalan vita volt, amikor az akkor még éppen államtitkár Répássy úr is itt volt, majd egy rövid szünet után visszatért megint a parlamentbe, de ő is emlékszik ezekre a vitákra.
