Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz):

888 A magyar felsőoktatás teljesítménye ma a következő. A világ 28 ezer felsőoktatási intézménye közül 11 magyar egyetem a legjobb 5 százalékhoz tartozik, és ezekbe az intézményekbe jár a magyar hallgatók kétharmada. A felvett hallgatók 80 százaléka állami ösztöndíjas helyen tanulhat, nem kell fizetnie a képzésért. (19.50) 2016-ban 15 százalékos, ’17-ben 27 százalékos, ’21-ben pedig 30 százalékos béremelés jelent meg a felsőoktatási ágazatban, csak a tavalyi évben pedig 8 ezer kollégiumi férőhelyet újítottunk fel. Magyarország államilag elismert felsőoktatási intézményeiben több mint 35 állami ösztöndíj segíti a hallgatókat, évente 71,4 milliárd forintot biztosítva több mint 170 ezer hallgató részére. Átlagosan 80 százalékos a diplomás bérelőny, és az oklevél megszerzését követően 30-60 napon belül el tudnak helyezkedni a felsőoktatásban végzők. A GDP-arányos kutatás-fejlesztési ráfordítás 2020-ban elérte az 1,6 százalékot. A kutatás-fejlesztést végző hazai vállalkozások ráfordítása tíz év alatt, 2020-ra háromszorosára, 584 milliárd forintra emelkedett. 2010-ben 35 ezer kutató volt az országban, számuk 2020-ra meghaladta az 50 ezret. A szakképzés tekintetében is el kell hogy mondjak néhány fontos információt: 2010 előtt a képzési szerkezet növelte a lemorzsolódást. Széttagolt volt a szabályozás, emiatt nehezen voltak átláthatóak a képzési dokumentumok. Sem a képző iskolák, sem a tanulók nem voltak érdekeltek abban, hogy a helyi munkaerőpiac igényeinek megfelelő szakképesítéseket tanítsák, illetve tanulják. 2015-től létrehoztuk a szakképzési centrumokat. A második szakképzés megszerzése is ingyenessé vált a felnőttoktatás keretében, így megháromszorozódott a felnőttoktatásban tanulók száma. Korszak- és szemléletváltás történt a technikumok megjelenésével, emellett a megújult szakképző iskolákban három év alatt szerezhetnek piacképes, gyakorlatorientált szakmát a fiatalok. Egyre nő a szakképzés népszerűsége a középfokú oktatásba jelentkezők körében is, az általános iskola 8. osztálya után a legtöbben a technikumot választják. A jelentkezők 34 százaléka gimnáziumban, míg 62 százalékuk szakképzésben folytatja tanulmányait. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselőtársaim! Mi hiszünk abban, hogy Magyarország jövőképessége az említett körforgáson alapszik, hiszünk a magyar vállalkozásokban, a magyar családokban, és hiszünk a magyar pedagógusokban, dolgozzanak akár a közoktatásban, akár a szakképzésben, akár a felsőoktatásban. Becsüljük meg őket, becsüljük meg azt, ami van, és építsük tovább a magyar jövőt! Ehhez a munkához kérjük a baloldal segítségét is, hogy ne csak a hangzatos felszólalásaikkal, hanem valóban, a való életben, a tettekkel is bizonyítsák, hogy támogatják az oktatás ügyét. Köszönöm szépen megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár asszony. A Fidesz képviselőcsoportjából Pósán László képviselő úr következik felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. DR. PÓSÁN LÁSZLÓ (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! A magyar oktatási rendszer szörnyűséges állapotáról hallottunk itt az elmúlt, nem is tudom, hány percben, mindenféle felvetést. Tisztelt Ház, ha abból indulunk ki, amit hallhattunk Fekete-Győr Andrástól, hogy a házak tetejére szerelt napelemek kis nukleáris erőművek, akkor a megállapítást még igaznak is vehetnénk, de azért a magyar oktatási rendszer ennél sokkal összetettebb, sokkal szélesebb körű. Azt gondolom, hogy azok az eredmények, amelyekről egyébként az előttünk szólók már többször említést tettek, az magáért beszél, és mégiscsak azt mutatja, hogy a pedagógusok igenis jó munkát végeznek, igenis megtanítják a gyerekeket arra a tudásra, ami fontos számukra. Hiszen mondhatjuk itt, idézhetnénk a TIMSS-eredményeket, a PISA-méréseket, az országos kompetenciaméréseket, a diákolimpia-eredményeket, idézhetnénk akár a felsőoktatásban bekövetkezett nagyon gyors és nagyon látványos minőségi változásokat, ami nemzetközi rangsorok oldaláról nézve egyértelműen visszaigazolódik, de azért azt is tegyük hozzá, hogy vannak olyan kérdések, természetesen, és ezekre megint csak érdemes lenne egy olyan közös pontként tekinteni, amiben érdemes lenne együttműködni, és érdemes lenne közös álláspontot elfoglalni. Ez valóban a pedagógus-utánpótlás kérdése. Ez tény és való, hogy - ahogy Dúró Dóra is említette - a korfa hosszú távon nem kedvező. Az is tény és való, hogy a pedagógustársadalmat jelentősen megroppantotta a 2002-2008 közötti baloldali kormányzás, szó volt arról, hogy 15 ezer pedagógust elbocsátottak, ez a létszám jelentős hiányt okozott, és ehhez képest kell megnézni azokat a számokat egyébként, amelyek, ha tetszik, ha nem, de mégiscsak tények. Óriási erőfeszítésekbe került, de mégiscsak az a helyzet, hogy a 2009-10-es pedagóguslétszám 74 241 volt - általános iskola, gimnázium, bocsánat, így korrekt, ha ezt hozzáteszem -, 2021-22-ben 74 481. Tehát annak ellenére, hogy önök 15 ezer pedagógust elbocsátottak, sikerült mégiscsak szinten tartani ilyen értelemben ezt a létszámot, nem volt könnyű. De ugyanakkor az igaz, hogy a jövőt illetően sok mindenben kell gondolkodnunk, hogy hogyan és miképpen lehet ezt javítani és biztonságosabbá tenni. Magyarországon a pedagógus és diák, tanulói arány egyébként valamelyest jobb is, mint az európai uniós átlag, ami nem azt jelenti persze, hogy akkor most hátradőlünk a karosszékben, csak jó, ha ezt is konstatáljuk és látjuk. Az ezer tanulóra jutó pedagógus 2010-ben 87 volt, 2021-ben 96, ez egyébként a demográfiai helyzetet is visszatükrözi, amivel megint csak jó tisztában lenni.