Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - VARGA FERENC (Jobbik): - ELNÖK:
889 Én azt gondolom, hogy az ösztönző rendszerek szempontjából meg az okok feltárása szempontjából érdemes lenne a tényekhez ragaszkodni. Azon túlmenően, hogy valóban sok iskola megszűnt a baloldali kormányzás időszakában, de volt még egy, azt kell mondanom, hogy komoly sebet ejtő dolog, ez pedig nem más, mint a bolognai típusú képzés bevezetése a pedagógus-utánpótlás szempontjából. Katasztrofális volt, még az iskolabezárások előtt jelentős mértékben visszavetette a pedagógus-utánpótlási létszámot. Volt olyan esztendő, amikor olyan nagy egyetemről is, mint a debreceni, összesen, minden létező pedagógusképzési területről 15 ember végzett mint tanár. Ezt nagyon nehéz utána pótolni. Tehát nyilvánvalóan jó néhány szerkezeti változtatást is meg kellett csinálni, nem véletlenül lett ismét a pedagógusképzés egy osztatlan képzés, nem véletlen az, hogy ösztönző jelleggel bevezettük a Klebelsbergösztöndíjat. Csak zárójelben megjegyzem egyébként, hogy a parlamentben önök ezt nem szavazták meg, de hát, szívük-lelkük rajta. És nem véletlen az sem, hogy a szakképzésben egyébként megjelenik egy olyan új képzési terület, amit úgy hívunk, hogy pedagógiai technikum, mert ha a pedagógusok leterheltségéről beszélünk, akkor ezen leterheltségnek van egy olyan vetülete, amit úgy hívunk, hogy adminisztratív kötelezettségek, és a pedagógiai technikummal lehet előmozdítani azt, hogy nagyobb arányban legyenek és álljanak rendelkezésre például pedagógiai asszisztensek, akik szintén az adott rendszernek egy fontos pillérei tudnak lenni. Én azt szeretném kérni önöktől, hogy a későbbiekben, ha ilyen természetű törvények, jogszabályok kerülnek a tisztelt Ház elé, akkor ne dafke elutasító legyen a hozzáállás, hanem mérlegeljék, és az ügyet nézvén, támogassák azokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő úr. Tisztelt Ház! A Jobbik képviselőcsoportjából Varga Ferenc képviselő úr következik rendes felszólalásra. Parancsoljon, képviselő úr, öné a szó. VARGA FERENC (Jobbik): Köszönöm szépen a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Engedjék meg, hogy a tisztelt Ház falai között ismét felhívjam a figyelmüket az oktatás és a felzárkózás közötti szoros kapcsolatra. Egy dolog, remélem, hogy vitán és politikai oldalakon felül áll, ami nem más, mint hogy a felzárkózás egyik alappillére az oktatás kell hogy legyen. Négy pontban sorolnám fel azt, amire véleményem szerint jobban kellene törekednie a kormánynak. Fontos lenne, hogy a szolgáltatóspecifikus szakmák regionális szintű ellátását biztosítsák, azaz minden iskolában lehetővé kellene tenni, hogy a gyermekek pszichológushoz, gyógypedagógushoz, logopédushoz, fejlesztőpedagógushoz fordulhassanak. Egyre több az olyan problémákkal küszködő diák, aki ezen szakemberek segítségére szorul, és már nemcsak a hátrányos helyzetű régiókban, de országos szinten is nagy szükség lenne rájuk. Ehhez azonban ezen emberek számára vonzóvá kellene tenni ezt a rendszert, kezdve a felsőoktatási képzésüktől a bérezésükig. (20.00) Kiemelten kell bérezni a hátrányos helyzetű területeken oktató tanárokat is. Egy kezdő pedagógus bére ma az országban nagyjából nettó 200 ezer forint, ami alapjában véve rendkívül alacsony, de ha figyelembe vesszük azt is, hogy nem biztos, hogy ugyanolyan kihívásokkal néz szembe egy budapesti és egy szabolcsi vagy egy borsodi pedagógus, akkor azt is látjuk, hogy ezek a tanárok nincsenek motiválva azért, hogy hátrányos helyzetű gyermekeket hatékonyan tudjanak oktatni. Pontosan ezért kezdeményezzük, hogy az ország hátrányos helyzetű területein tanító pedagógusok kapjanak kiemelt bérezést, hiszen munkájuk során speciális nevelési igényű, többségében szegénységből érkező gyermekekkel foglalkoznak, akik sokkal több odafigyelést igényelnek társaiknál, ennélfogva egy pedagógusnak sokkal több munkát kell befektetnie a tanítás során. Ez a lépés az alapja annak, hogy a tudást a lehető legjobb hatékonysággal tudják átadni a pedagógusok a legszegényebbeknek is. Mi, romák, több száz éve itt vagyunk, önökkel harcoltunk az 1848-as forradalom és szabadságharc idején, de az 1956-os forradalom résztvevőinek is 5-8 százaléka cigány volt, ami akkoriban jelentősen meghaladta a budapesti cigányság számarányát. A romák és a nem romák több száz éves közös történelemre tekintenek vissza itt, a Kárpát-medencében, és bár történt már előrelépés az elmúlt időszakban, az alaptanterv tartalmaz valamiféle cigánysággal kapcsolatos anyagot, mégiscsak úgy érzem, hogy nagyobb hangsúlyt kellene fektetni egymás megismerésére és közösen megélt történelmünkre. Kerüljön bele az alaptantervbe hangsúlyosabban a cigányság történelmének és kultúrájának ismertetése kötelező elemként általános és középiskolában is. Azonban az kevés, ha megtanulják a pozitív történelmi példákat. Ahhoz, hogy valóban érzékeljenek valamit a változásból, ha szétnéznek, maguk körül is pozitív példákat kellene hogy lássanak. Ehhez viszont az kellene, hogy az önök által oly sokszor mutogatott európai uniós pénzeket végre valóban úgy használják fel, hogy azokat olyan felnőttképzésekre használják, amiket nem kidobunk az ablakon úgy, ahogy azt az elmúlt 12 évben tettük, és ezek a pénzek nem a Farkas Flóriánoknál kötnek ki, hanem végre valóban a magyar emberek számára hasznosulnának. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK:
