Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. november 2. szerda - 35. szám - Gyermekeink jövőjéről, a közoktatás minőségéről és feltételrendszeréről című politikai vita - ELNÖK: - SZABÓ SZABOLCS (Momentum), a napirendi pont előadója: - ELNÖK: - GELENCSÉR FERENC (Momentum), a napirendi pont előadója:

859 és jó szakemberek. Itt az ideje, hogy az iskolába érve ne lépjünk vissza évtizedeket, és végre iskolafelújítási programot indítva, modern digitális eszközökkel és modern iskolákkal lássa el a kormány az országot. Itt az ideje, hogy befejezzék a pedagógusok becsmérlését és megfélemlítését, mint ahogy Bencsik András tette a Hír TV-ben, szörnyetegeknek beállítva a pedagógusokat. Itt az ideje annak is, hogy visszaadják a pedagógusok sztrájkjogát, és visszahelyezzék állásába azt a hat pedagógust, akiket a tiltakozásban való részvételük miatt bocsátottak el. Itt az ideje, hogy csökkentsék a diákok leterheltségét és a túlzsúfolt tananyag mennyiségét. Itt az ideje, hogy a kormánypártok meghallják a tiltakozó pedagógusok, diákok és szülők hangját, elfogadják jogos követeléseiket, és megszavazzák a mai napon a Momentum által beterjesztett kilencpontos határozati javaslatot. Köszönöm. (Taps a Momentum és az MSZP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Megadom a szót Szabó Szabolcs képviselő úrnak. SZABÓ SZABOLCS (Momentum), a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Ház! Vitathatatlan tény, hogy a pedagógusok bére gyalázatosan alacsony. A mai, 20 százalék feletti infláció mellett az egyetemi végzettségűek kezdő nettó 207 ezer forintos fizetése vagy éppen a 10-20 éve pályán lévő pedagógusok nettó 260-270 ezres fizetése semmire sem elég. Az alacsony fizetés az egyik fő oka annak, hogy a szakszervezetek sztrájkot jelentettek be, sok pedagógus pedig polgári engedetlenség keretében tiltakozik; a diákok és a szülők pedig élőlánccal állnak ki a pedagógusok mellett. Ma a magyar pedagógusok átlagbére az OECD adatai szerint a diplomás nemzetgazdasági átlagbérnek a 63 százalékát teszi ki. Az állam gyakorlati értelemben kizsákmányolja a pedagógusokat. Ezek tények. Az alacsony fizetés miatt pedig otthagyják a pályát egyre többen, ráadásul egyre kevesebben jelentkeznek hozzánk a felsőoktatásba tanári szakokra. Legutóbb már csak feleannyian jelentkeztek pedagógusszakokra az egyetemekre, mint 2016-ban. 20 ezerről 10 ezerre csökkent a jelentkezők száma, a felvettek száma pedig 10 ezerről 6 ezerre csökkent; egyes szakokon pedig 20-30 hallgatót veszünk fel az egész országból. Nincsenek pedagógusok, és a jövőben még kevesebben lesznek. A pedagógusok követelése világos: azonnali, legalább 50 százalékos béremelésre van szükség. Ez ahhoz is szükséges, hogy a mostani bérproblémákat kezeljük, és ahhoz is szükséges, hogy az egyetemeken a felvételi kedvet meg tudjuk növelni, a jelentkezési kedvet meg tudjuk növelni, hogy vonzó legyen ez a pálya. Ezt kérik a pedagógus érdekképviseleti szervezetek, amelyek majd a karzaton itt a vita folyamán meg fognak jelenni. Az érdekképviseleti szervek másik fő követelése az elmúlt hónapokban az, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva bevezetett sztrájktörvény-módosítást vonják vissza, önök ugyanis gyakorlati értelemben kiherélték a sztrájkhoz való jogukat. Nagyon egyértelmű a szakszervezetek követelése: tessék visszaállítani a pedagógusok teljes körű sztrájkjogát; vegyék vissza a kirúgott pedagógusokat; helyezzék vissza a státuszából leváltott miskolci igazgatóhelyettest; vegyék figyelembe a pedagógusok követeléseit. Ezt követelik majd a karzaton a vita során megjelenő érdekképviseletek és az ő vezetőik, ezt követelik a tüntetők, ezt követeli az ország, és ezt követeli a Momentum is az előttem szólók által már bejelentett módon beadott momentumos határozati javaslatban. Köszönöm. (Taps a Momentum és az MSZP padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Megadom a szót Gelencsér Ferenc képviselő úrnak. GELENCSÉR FERENC (Momentum), a napirendi pont előadója: Tisztelt Házelnök Úr! Tisztelt Ház! 2010 óta, tehát 12 éve nincs ebben az országban oktatási minisztérium. Az ország legutóbbi oktatási minisztere itt szokott ülni mellettem, pár székkel arrébb. 5132 fővel volt kevesebb pedagógus a 2020/21-es tanévben, mint a 2009/2010-esben. Lassan nem lesz, aki tanítsa a magyar gyerekeket. Van ebben az Országgyűlésben kilenc politikai párt. Csak remélni tudom, tisztelt képviselőtársaim, hogy mindenekelőtt magyarként, és csak másod-, harmad-, huszad-, századsorban definiálják önmagukat pártpolitikusként, ugyanis amennyiben ez a felvetés megáll, úgy önök is egyet fognak érteni velem abban, hogy az oktatás helyzete nem lehet pártpolitikai kérdés. Ez nem egy jobb- vagy baloldali kérdés, ez nem egy konzervatív vagy progresszív kérdés, ez nem egy liberális vagy szocialista kérdés, tisztelt képviselőtársaim. Ez egy nemzeti kérdés, ez egy nemzeti létkérdés. A tanévkezdés óta szinte folyamatosak a demonstrációk az oktatás állapota miatt nemcsak Budapesten, hanem az egész országban. Többek között azért is demonstrálnak az emberek, hogy legyen önálló oktatási minisztérium. Magyarország jövője és sorsa a tantermekben alakul, a tantermekben formálódik. Magyarország akkor lesz sikeres ország, ha az oktatási rendszere jól működik. Az oktatatás kialakítja bennünk az állampolgári és a társadalmi felelősségvállalást. Az oktatás az emberi fejlődés elengedhetetlen része. Az oktatással a béke, az igazságosság, a szabadság és az egyenlőség világát teremthetjük meg. Úgy hiszem, ezek olyan értékek, amiket önök is fontosnak tartanak, tisztelt képviselőtársaim. Éppen ezért arra kérem a kormányt, hogy vizsgálja felül a közoktatás rosszul működő irányítási rendszerét. A kormány terjessze az Országgyűlés elé egy önálló oktatási minisztérium létrehozásának a tervét; egy olyan minisztériumét, amely az óvodai nevelésért, a köznevelésért, a felsőoktatásért és a szakképzésért is felel.