Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK: - DR. JUHÁSZ HAJNALKA, a KDNP képviselőcsoportja részérőll: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Tisztelt Miniszter Asszony! Először is Arató képviselő úr megjegyzésére hadd reagáljak: az Európai Ügyészség nem is szerepelt...
86 hatékony és minőségi jogalkotást, ami természetesen nem önmagában vett cél, hiszen végső soron a polgárok javát kell hogy szolgálja. Kiemelendő, hogy a javaslat értelmében a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény kiegészülne a kormány azon kötelezettségével, hogy a törvény hatálya alá tartozó jogszabálytervezetek esetében 90 százalék legyen azon jogszabálytervezetek aránya, amelyek kapcsán társadalmi egyeztetés lefolytatására kerül sor, ha azok a Magyar Közlönyben kihirdetésre kerülnek. A kötelezettségek betartását erősíti továbbá az is, hogy a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal évente nyilvános jelentést tesz közzé arról, hogy a jogszabálytervezetek esetében a társadalmi egyeztetés megtörtént-e vagy sem. Mindezeken felül az előterjesztés a Kehi részére ellenőrzési és szankcionálási jogot biztosítana, amennyiben éves ellenőrzése során megvizsgálná, hogy az adott jogszabály előkészítéséért felelős miniszter eleget tett-e a kötelezettségének, és adott esetben bírságot is kiszabhat az érintett minisztériumra. Fontos eleme a törvényjavaslatnak, és szeretném hangsúlyozni, hogy szigorítaná azokat az esetköröket, amikor a társadalmi egyeztetés mellőzésére indokoltan lehetne hivatkozni. Ezért nem lehet a jövőben a jogszabály sürgős elfogadásához kapcsolódó, kiemelkedő közérdeket alapul venni. A jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló törvény módosítására irányuló javaslat két alapvető elemből tevődik össze tehát. Az egyik kiterjeszti a kormányzat kötelezettségét, hogy a jogalkotási javaslatok 90 százalékát kötelező társadalmi egyeztetés keretébe vonja, másrészről pedig e követelmény megsértése esetén szankciókat helyez kilátásba. Az Európai Bizottsággal való megegyezés érde-kében a büntetőeljárásról szóló törvény módosítása kapcsán kiemelném, hogy a közpénzek kezelésének törvényessége közös érdek, ezt érvényre juttatandó egy teljesen új, a magyar büntetőeljárásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmus, tulajdonképpen egyfajta vádkorrekciós eljárás kerül bevezetésre, amelyet lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírósági döntéshozatal elérése érdekében. Ennek az új különeljárásnak pedig az a legfőbb célja, hogy végső esetben az ügyészségtől független bírói utat igénybe véve a nyomozás eredményes folytatását kikényszerítené, továbbá hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon. (21.00) A javaslat elfogadása esetében bevezetésre kerülne a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény kategóriája, mely körbe a következő bűncselekmények tartoznának - a kivételeket nem sorolom fel, ezt a törvényjavaslat részletesen tartalmazza -: korrupciós bűncselekmények, a hivatali visszaélés, a vagyon elleni bűncselekmények közül a nemzeti vagyonra vagy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok által kezelt vagyonra, a költségvetést károsító bűncselekmények, valamint a versenykorlátozó megállapodás közbeszerzési és koncessziós eljárásban súlyosabbnak minősülő esetei, a bűnszervezetben részvétel és a pénzmosás. Az előterjesztés megerősíti a büntetőeljárás keretében igénybe vehető jogorvoslati rendszert is. Ennek keretében egyrészről egy új jogorvoslati kategória, az úgynevezett felülbírálat lehetősége kerül bevezetésre, amelyet az ügyészség vagy a nyomozó hatóság határozatával szemben bármely természetes személy előterjeszthet, amennyiben az ügyészség vagy a nyomozó hatóság a közhatalom gyakorlásával vagy a közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmény miatt tett feljelentést. Megemlítendő, hogy bizonyos törvényi feltételek fennállása esetén a felülbírálati indítvány ismételt benyújtására is lehetőség nyílik, másrészről a javaslat megteremti annak a lehetőségét is, hogy úgynevezett vádindítvány alapján, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak vagy ezt nem látják megalapozottnak, biztosítja az így fellépő személyek lehetőségét, hogy bírósághoz fordulhassanak. Az Európai Bizottsággal való megegyezés érde-kében egyes törvények módosítása érinti az európai uniós csatlakozással összefüggő, a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló, a közbeszerzésről, valamint a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokra vonatkozó törvényeket is. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvénymódosításokról szóló törvény, illetve a Nemzeti Adó- és Vámhivatalról szóló törvény módosítása az Európai Csalás Elleni Hivatallal, az OLAF-fal történő együttműködési kötelezettség megerősítését szolgálja, mely kötelezettség már hazánk európai uniós csatlakozásakor is megjelent a hazai jogrendszerben. Az európai uniós csatlakozással összefüggő egyes törvények módosításáról szóló törvény azonban nem tartalmazott eljárási szabályokat az együttműködés esetleges kikényszerítésére vagy az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozóan. Pótolva az eddigi hiányosságokat, a javaslat az eljárási szabályokat határozza meg az OLAF-fal való együttműködés esetleges kikényszerítésére, illetve az alkalmazandó jogkövetkezményekre vonatkozóan, kiteljesítve ezzel az Európai Unió felé tett kötelezettségvállalásokat. Ezen túlmenően a javaslat biztosítja az OLAF ellenőrzési munkatársainak a magyar pénzügyőrök általi támogatását az eredményes ellenőrzések lefolytatására. Fontos a közbeszerzési törvény módosítására irányuló javaslat, melynek végleges szövege az Európai Bizottsággal folytatott egyeztetések eredményeképpen alakult ki, és arra irányul, hogy a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokat és az általuk fenntartott jogi személyeket bevonja kötelezően a közbeszerzési ajánlatot kérő jogalanyok körébe.
