Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény és a jogszabályok előkészítésében való társadalmi részvételről szóló 2010. évi CXXXI. törvény módosításáról szóló törvényjavaslat, az Európai Bizottsággal... - ELNÖK: - VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről:
87 A közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványokról szóló törvény módosítása az összeférhetetlenségre vonatkozó szabályok kiegészítését irányozza elő, valamint azt, hogy megerősítse az ebbe a körbe tartozó szervezetek működésére vonatkozó alapvető követelményeket, mint az integritás és az átlátható és tisztességes szerződésköri eljárások alkalmazása. A szabályozás célja, hogy az alapítványi döntéshozatalban, illetve az alapítványok által fenntartott jogi személyek döntéshozatalában ne vehessenek részt olyan személyek, akiknek elfogulatlansága, objektivitása megkérdőjelezhető. Amennyiben bebizonyosodik, hogy az összeférhetetlenség fennáll, az alapítvány köteles biztosítani, hogy az érintett ne vehessen részt az alapítványi döntéshozatalban. A kondicionalitási rendelet alapján elindított eljárás során, az Európai Bizottság 2022. július 20-án kelt szándéklevelét figyelembe véve Magyarország a válaszlevelében több korrekciós intézkedés végrehajtását vállalta. Ezek egyike volt, hogy törvényi szabályokat állapít meg az integritási hatóságra és a korrupcióellenes munkacsoportra vonatkozóan. A létrehozandó integritási hatóság egy autonóm államigazgatási szerv, vagyis egy olyan központi államigazgatási szerv, amelyet törvény hoz létre, és csak a törvényeknek alárendelve működik, a kormánytól költségvetési szempontból is független, illetőleg feladat- és hatáskör gyakorlása során nem utasítható, számára feladatot csak törvény írhat elő. A hatóságot az elnök vezeti, aki a két elnökhelyettessel együttműködve alkotja a hatóság igazgatását. A működés vonatkozásában 2022. november 19-én kell megkezdenie az elnöknek és az elnökhelyetteseknek a működést, legkésőbb november 4-ig történő kinevezését követően. A működésének első hat hónapjában az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság a hatóság létrehozásával összefüggő titkársági és adminisztratív teendők ellátása során technikai támogatást nyújt a hatóságnak, és biztosítja a szükséges infrastruktúrát. A törvényjavaslat által létrehozni kívánt másik fontos intézmény a korrupcióellenes munkacsoport, mely a hatóság mellett működne, de attól független elemző, javaslattevő, véleményező és döntés-előkészítő feladatokat ellátó szervként, amely viszont a hatóság tevékenységébe nem avatkozhat be. Fontosnak tartom megemlíteni, hogy az európai uniós költségvetési források felhasználásának ellenőrzésével összefüggő egyes törvények módosításához kapcsolódóan az információs önrendelkezési jogról, a kormányzati igazgatásról és a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvény módosítását is tartalmazza a törvényjavaslat. (Az elnöki széket Lezsák Sándor, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) Az infotörvény kapcsán a javaslat információszabadságot érintő rendelkezéseket tartalmaz, és célja, hogy a munkaerőforrás aránytalan mértékű igénybevételére vonatkozó költségtérítés megállapításának lehetősége kivezetésre kerüljön az infotörvény rendszeréből. Fontos szintén, hogy az ellenőrzési és integritási igazgatóság kapcsán a kormányzati igazgatásról szóló törvény esetében a javaslat intézményesítené ezt az új szervet, és meghatározná a működésének szabályait. Szeretném hangsúlyozni, hogy a veszélyhelyzettel összefüggő egyes szabályozási kérdésekről szóló törvény módosítása értelmében megszűnne az a lehetőség, hogy a veszélyhelyzetre hivatkozva 45+45 napos határidőt lehessen igénybe venni a közérdekűadat-igénylés megválaszolása során. Végezetül szeretném hangsúlyozni, hogy ez a törvényjavaslatnak a legeslegfőbb célja, hogy egy olyan konstruktív párbeszédet valósítsunk meg a Bizottsággal, hogy a magyar emberek megkapják a nekik járó pénzeket. Itt szeretném megköszönni miniszter asszonynak és az Igazságügyi Minisztérium valamennyi kollégájának azt az áldozatos munkát, amelyet az elmúlt időszakban tanúsítottak, és letették az asztalra ezt az öt törvényjavaslatot. Nagyon szépen köszönöm még egyszer. A KDNP támogatja a törvényjavaslatokat. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen Juhász Hajnalka képviselő asszony felszólalását. Megadom a szót Vajda Zoltán képviselő úrnak, az MSZP képviselőcsoportja vezérszónokának. Tessék fölfáradni a lépcsőn, öné a mikrofon, a szószék. Hallgatjuk, képviselő úr. VAJDA ZOLTÁN, az MSZP képviselőcsoportja részéről: Köszönöm szépen a szót. Szóval, a magyar kormány immáron több mint egy éve harcol az Európai Bizottsággal azért, hogy a jelen uniós költségvetési ciklusban a Magyarországnak járó mind ez idáig befagyasztott fejlesztési forrásokhoz hozzájuthasson. Hát, voltak ezek a kezdeti vehemensebb tárgyalások, az új kormányzat megalakulása óta azonban egy sokkal diplomatikusabb hangnemben folytatódnak, ami a zorddá váló világgazdasági és energetikai környezet fényében egyáltalán nem meglepő. (21.10) Sőt, a miniszterelnök külön minisztert is beemelt a kormányba Navracsics Tibor személyében, akinek a legfőbb feladata a megegyezés tető alá hozása. Az Európai Bizottság pedig talán egyre keményebb fellépést sürget Magyarországgal szemben az elmúlt évtizedhez képest. Ennek legújabb lépéseként 3000 milliárd forint elvonását javasolja. Az Európai Unió Parlamentje szintén hasonló keménységet mutatott. A legutóbbi jelentésében a szavazatot leadott képviselők 73,5 százaléka állapította meg, hogy Magyarország nem teljesen jogállam, hanem
