Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): - ELNÖK: - JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd):
576 (15.00) Nem kapnak segítséget az államtól, pedig azt gondolom, hogy lehetne gyakorlatilag, de jól látható, hogy hosszú távon ezt a problémahalmazt a kormány szemszögéből megpróbálja eltávolítani. A finanszírozás jelenlegi rendszere is rendkívül érdekes képet mutat, mert ha megnézzük, akkor folyamatosan növekszik a finanszírozás az egyházi ellátású szociális rendszereknél, és szerintem ez helyes, és hálás vagyok a Magyarországon működő egyházaknak, hogy ezt a munkát elvégzik, csak a helyzet mégiscsak az, hogy az állam helyett végzik el, és az végtelenül igazságtalan, hogy nagyobb és több támogatást kapnak az egyház által működtetett intézmények, mint például egy önkormányzat vagy egyéb szervezet által működtett intézmény. A szociális szolgáltatásokban dolgozók bérhelyzetéről egyébként rendkívül nehéz kialakítani egy egységes képet. A munkabér alapján a közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény szerinti illetménytábla határozza meg, amely évről évre nagyobb arányban gyakorlatilag azt jelenti, hogy a bérminimumot keresik. Tehát hiába határoz meg a bértábla nekik egy bizonyos bérösszeget, az nem éri el a bérminimum összegét, tehát a segédmunkás bérével azonosítják, és értékelik a szociális szférában dolgozó munkatársak nagyobb részét. Szerintem ez sértés az ágazat irányában. 2011-ben a bértábla 22 százalékát fedte le a bérminimum, ’22-re már a teljes bértábla 94 százalékát a bérminimum fedi le. Azt gondolom, hogy ez a kép tökéletesen megmutatja, hogy önök milyen hihetetlen módon finanszírozzák alul, illetve nem fizetik meg a szociális szférában dolgozókat. Értelemszerűen nagyon-nagyon buzog bennem a vágy, hogy szót ejtsek egy ide nem illő, ehhez a törvényhez nem passzoló részről, a pedagógusbérekről. (Nacsa Lőrinc: Ajjaj!) Érdemes megnézni, hogy a miniszteri bérek, a képviselői bérek - azért mondom így, nehogy azt gondolja államtitkár úr, hogy személyeskedni akarok bárkivel is - milyen mértékben emelkedtek 2010 óta. És nézzük meg, hogy ezek a bérek hogyan változtak a pedagógusok kapcsán, és még csúnyább a kép, ha megnézzük a szociális szféra dolgozóinak a bérfejlesztését 2010 óta. Jelen pillanatban a mindennapi megélhetésük sem biztosított megnyugtatóan, és én azt gondolom, hogy minthogy a családok egy jelentős része hasonló problémákkal küzd ebben az országban, ennek az az eredménye, hogy a családi segítség, a civil szféra által működtetett szociális rendszer által nyújtott segítség sem tud kellő támogatást nyújtani a családoknak. Én azt gondolom, hogy a legnagyobb szégyen mégiscsak az, hogy itt ülünk a 2022. év vége tájékán a parlamentben, és képviselőknek órákon keresztül arról kell győzködni a kormány tagjait, a kormánypárti képviselőket, hogy ez egy olyan állami feladat, amit nem távolíthat el magától sem felelősség, sem finanszírozás, sem bármilyen más tekintetben. Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett Kanász-Nagy Máté képviselő úr, az LMP frakciójából. Megadom a szót, parancsoljon! KANÁSZ-NAGY MÁTÉ (LMP): Köszönöm szépen a szót. Az előző gondolatomat szeretném folytatni, Rétvári Bencéhez fordulok: tehát milyen változást eredményezhet ez a törvénymódosítás, hogy az állam az ötödik helyre szorul vissza? Most kicsit konkrétabban közelítek: az, hogy az állam az ötödik helyre szorul vissza, ez érinti-e bármiben is a rászorultságtól függő szociális ellátások rendszerét, ezen ellátások fajtáit, mértékét, kiterjedtségét, összegét? Érinti-e ezt, terveznek-e ezzel kapcsolatban változást, vagy ezt legalábbis békén hagyják? Az, hogy az állam az ötödik helyre szorul vissza, érinti-e bármilyen szempontból a szociális intézmények normatíváját, hogy mennyi pénzt kapnak az államtól a szociális intézmények? Az, hogy az állam az ötödik helyre szorul vissza, érinti-e bármiben is a szociális intézmények számát, hogy hol vannak ilyen szociális intézmények, fejlesztik-e őket? Érinti-e bármiben is a szociális dolgozók fizetését, bértábláját, és érinti-e bármiben is azt az 500 ezer forintos jutalmat, amit az egészségügyi szféra nagyon helyesen megkapott, ugye, a Covid miatti helytállás miatt? - a szociális szférának mind a mai napig nem biztosították. Az, hogy az állam az ötödik helyre szorul vissza, érinti-e bármiben is a szociális dolgozók létszámkeretét, hogy most hány szociális dolgozót lehet felvenni az egyes intézményekbe? Érinti-e bármiben is ez a törvényi változás a gyermekvédelmi törvénynek bármelyik ellátását, szolgáltatását? Ugye, ezt a szociális törvénybe rakják bele, de a magyar szociális ellátás két ágazati törvényben van benne. Most nem akartam példát adni, hogy a gyerekvédelmi törvénybe is belerakják egyébként ezt a passzust, most egy kicsit meg is bántam, hogy ezt előhoztam, de a Gyvt.-t egyébként érinti-e? Tényleg, lehet, hogy Semjén Zsolt elfelejtette, hogy van egy gyermekvédelmi törvény is, oda is bele kéne ezt rakni. Folytathatnám hosszan a sort: érinti-e a közmunka rendszerét, a családi ellátásoknak bármilyen rendszerét, érintie, igen vagy nem? Mert ha nem, akkor még egyszer: miért kellett ezt beleírni a törvénybe? Ha meg benne van a törvényben, akkor még egyszer: mi következik belőle? Köszönöm szépen. (Taps az LMP soraiból.) ELNÖK: Normál hozzászólásra jelentkezett Jámbor András Imre, a Párbeszéd képviselője. Megadom a szót, parancsoljon! JÁMBOR ANDRÁS IMRE (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót. Igazából az van, hogy nekem el kéne lassan indulnom a gyerekekért, úgyhogy nagyon örülnék, ha kapnék válaszokat azokra a kérdésekre, amiket az elmúlt időszakban feltettünk. Nagyon jó lenne, ha valaki legalább hozzászólna ehhez a vitához érdemben, és tudnánk vele vitatkozni, mert én legalábbis úgy