Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - UNGÁR PÉTER (LMP):

577 hallottam, hogy a vita nem úgy néz ki, hogy mi mondunk valamit, és önök nem válaszolnak rá, hanem ennél egy kicsit kiterjedtebb párbeszédből áll egy ilyen vita. Például jó lenne tudni azt, és szerintem ez egy elég komoly kérdés, hogyha az ötödik helyen van ebben a rangsorban az állam, ha először van önmaga a személy, aztán van a családja, utána jönnek az önkormányzatok, aztán a karitatív szervezetek, egyházak, és végül ötödikként jön az állam, akkor mi történik a kilakoltatási moratóriummal például? Ha azt mondja ki ez a törvény, hogy csak kisegítő jelleggel lép be az állam egy ilyen helyzetben, akkor mondhatja-e azt majd a kormány erre a törvényre hivatkozva, hogy nincs szükség kilakoltatási moratórium meghozására, hiszen ez túllép azon a kisegítő szerepi jellegen, amibe az államnak be kell avatkoznia a szociális törvény adta jogok folytán, amibe be kell avatkoznia egy ilyen helyzetben? Én azt gondolom, hogy nagyon jó lenne, ha ezekről beszélnénk. De van pár másik passzusa ennek a salátatörvénynek, például itt van az alapvető jogok biztosáról szóló törvény, ami azért is furcsa, mert mi azt látjuk, hogy az alapvető jogok biztosának azért van pár mulasztása az elmúlt időszakból. Gondolok itt például a végrehajtási törvénnyel kapcsolatos vizsgálatára, amit gyakorlatilag két éve nem folytat le. De azt is gondoljuk, hogy a kormánynak nem az alapvető jogok biztosáról szóló törvényt kellene toldozgatnia, hanem azzal a már nemzetközi szinten is botrányt kavaró ténnyel kellene foglalkoznia, hogy az alapvető jogok biztosa nem tölti be a funkcióját, az alapjogvédelem súlyosan veszélybe került. Az alapvető jogok biztosának feladata, hogy az alapvető jogokkal kapcsolatos visszásságokat kivizsgálja vagy kivizsgáltassa, és az orvoslások érdekében általános vagy egyedi intézkedéseket kezdeményezzen. A rá vonatkozó szabályok szerint együttműködik azokkal a szervezetekkel, amelyeknek célja az alapvető jogok védelmének előmozdítása. Mi nem látjuk azt, hogy ez megtörténne, és amikor módosítjuk ezt a törvényt egy ilyen 180 oldalas salátatörvényben, akkor jó lenne, ha ehhez is hozzászólnának, hogy önök hogy látják az alapvető jogok biztosának szerepét, hogy látják azokat a kifogásokat, amiket mi az elmúlt években egyébként megfogalmaztunk ezzel az intézménnyel kapcsolatban. Ugye, az alapvető jogok biztosánál már ott tartunk, hogy egy mémoldallal karikírozzák ki az ő tevékenységét, tehát nem tudom, hogy mennyire tekinthető jó munkának egy olyan állami szerv, ami egy külön mémoldalt kapott az interneten. (15.10) Úgyhogy nagyon-nagyon sok vita lenne, amit itt le kellene folytatni. Az ivóvízkérdésre is kitérhetünk egyébként, hogy hogyan lehet egy olyan törvénymódosítást benyújtani, amiből egyetlenegy dolog hiányzik, az a konkrétum, hogy mi fog történni az ivóvízzel, hiszen ezt egy kormányrendeletre bízza maga a törvényalkotó, és hogyan lehet egyáltalán egy olyan törvényről vitatkozni, amiben egy kormányrendeletre van bízva az, hogy mi történik majd utána. Én örülnék, ha például ezt elmondanák; de elmondanák azt is, hogy milyen végrehajtási rendeleteket kívánnak egyébként ennek a törvénynek a kapcsán majd bevezetni, milyen végrehajtási rendeletek jönnek majd, amik ehhez a törvényhez kapcsolódnak, hiszen azt már megszokhattuk, hogy nem törvényekben, hanem rendeletekben hozzák meg az igazi lényeges szabályokat. Nagyon jó lenne egyébként, ha tényleg válaszolnának arra a kérdésre, hogy az öregségi nyugdíjat akkor emelni fogják, ezért hozták-e azt a törvényt. Szerintem nagyon hasznos lenne. Én egyébként is jobban örülnék, ha 13. havi nyugdíj helyett egy differenciált nyugdíjemelés lenne; ha azokat a kisnyugdíjasokat támogatnák, akik egyébként Józsefvárosban és Ferencvárosban is nagyon sokan vannak. Többezres szám van egyébként a 67 ezres választókerületben, akiket érintene az öregséginyugdíj-minimum emelése, mert iszonyatos történeteket tudok elmesélni tényleg. Majd a következő hozzászólásban ezeket ismertetni is fogom. Tehát az lenne a jó, és én tényleg nagyon szívesen elmennék már a gyerekért, ha érdemi válaszokat kapnánk önöktől, ha bejönne, mondjuk, a miniszter úr, bejönne a miniszterelnök-helyettes úr, aki ezt a törvényt jegyzi, és válaszolna ezekre a dolgokra. (Dr. Pósán László közbeszól.) Egyébként képviselőtársamnak is van lehetősége szót kérni, tehát nyugodtan megteheti a bekiabálás helyett. (Dr. Pósán László közbeszól.) Nem kell aggódni a gyerekért, elmegy érte az anyukája, ha nem kapok érdemi válaszokat itt. Mi ilyen szerencsésen meg tudjuk ezt oldani. Tehát azt kérném önöktől, hogy válaszoljanak végre azokra a kérdésekre, amelyeket feltettünk. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Ungár Péter képviselő úr következik, az LMP képviselője. Megadom a szót normál felszólalásra. UNGÁR PÉTER (LMP): Köszönöm szépen a szót. Még mielőtt rátérnék a konkrét állampolgári megkeresésekre, lesz lehetőségünk beszélni arról, hogy a fogyatékossággal élők helyzetét hogyan érinti ez a törvénymódosítás. Államtitkár úr pontosan tudja, nemrég történt az, hogy az SZGYF felülvizsgálatért fordult egy olyan esetben, amikor fogyatékos gyermekeket nevelő családok fordultak egy perrel az SZGYF ellen azért, mert csak olyan elhelyezést volt hajlandó biztosítani az állam, ami túl messze volt ahhoz, hogy már időskorukban napi vagy heti szinten látogassák a gyermeküket. Ez egy olyan eset, ami sok mindent megmutat az állami ellátásból. Értelemszerűen a fogyatékossággal élők ellátása egyértelműen állami feladat kell hogy legyen, hiszen nagyon sok olyan élethelyzet van meg nagyon sok olyan orvosi kondíció, amiben nincs is más alternatíva a fizikai valóságban.