Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 26. szerda - 33. szám - Az ülésnap megnyitása - Magyarország biztonságát szolgáló egyes törvények módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK: - BAKOS BERNADETT (LMP):

547 fogalmazta meg azt, hogy nem az a kérdés ma már az önkormányzatok között, az önkormányzati vezetők között, hogy melyik város vagy falu fog elbukni, mert nem kétséges, hogy mind. Mind a 3600 település vagy 3200 település, a végén mindenki padlót fog, és ahogy fogalmazott, azon dolgozik most minden vezető, hogy ne az ő települése legyen az első, aki ezt megteszi, akik bedobják majd a törölközőt, de a vége mindnek ugyanaz lesz: be fognak csődölni, bele fognak halni abba a gazdaságpolitikába, amit önöknek köszönhetünk. Persze, a csomagból még rengeteg minden kiderül. Engedjék meg, hogy most képviselőtársaimat ne ismételjem, mégiscsak azt kell hogy mondjam, nyilván az, hogy az öregséginyugdíj-minimumot átkeresztelik szociális vetítési alapra, önmagában még nem lenne katasztrófa. Az öregséginyugdíj-minimum 2008 óta változatlan, ezt is sokszor hallottuk már, de nem elégszer, 28 500 forint. Ez önmagában katasztrófa. Ez persze azért fontos, mert egy sor szociális ellátás összege ehhez kötődik. Azonban a javaslatból az egyáltalán nem derül ki, hogy az átnevezésen túl, a játékon, a szavakon túl lesz-e igazán jelentősége a módosításnak. De engedjenek meg most egy nagyon szubjektív megjegyzést: nagyon félek attól, ismerve az önök logikáját, hogy sok jóra senki nem számíthat az átnevezés kapcsán. Ezek után sajnos kijelenthetjük, én mindenképpen kijelentem, hogy Orbán az általa vezetett, már rég szétlopott, kormány, motor, és vitorla nélküli süllyedő hajót, rajta a becsapott tízmillió kétségbeesett magyarral most magára hagyta végérvényesen, gyáván elmenekült az általa okozott katasztrófa elől, és mindezt most még cinikusan törvénybe is foglalja. Én azt mondom, hogy szégyelljék magukat, szégyelljék Orbán Viktort, mert úgy látszik, hogy nekünk csak ő jutott, de ez nagyon kevés. Köszönöm, hogy meghallgattak. (Taps a DK soraiból.) ELNÖK: Most Bakos Bernadett képviselő asszony következik, az LMP frakciójából. Megadom a szót. Parancsoljon! BAKOS BERNADETT (LMP): Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Asszony! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Most egy olyan salátatörvény vitáján vagyunk, amelyben a kormány világosan kimondja, hogy az egyén szociális biztonságáért elsősorban önmaga, másodsorban a családja, majd az önkormányzatok, a civil szervezetek és csak végső soron az állam felelős. Márpedig ha a kormány elegánsan egy salátatörvényben átdobja az egyik legfontosabb feladatát az önkormányzatoknak, akkor mégiscsak érdemes megnézni, hogy mennyire készítette fel erre a kormány az elmúlt 12 évben őket. Elárulom: semennyire. (Az elnöki széket dr. Latorcai János, az Országgyűlés alelnöke foglalja el.) A NER lényege ugyanis abban is kristálytisztán meglátszik, hogy hogyan bánik az önkormányzatisággal, a helyi népképviselettel. A rendszerváltás után konszenzus volt abban a kérdésben, hogy a helyi ügyekbe közvetlenül legyen beleszólásuk az ott élőknek, ezért viszonylag erősnek mondható önkormányzatot alakított ki az állam. Sajnos, a Fidesz 2010-es győzelmével határozott visszarendeződés kezdődött el az önkormányzatiság terén. Azt tudjuk, hogy Orbán Viktor meggyőződése szerint csak az a jó döntés, amit ő hoz meg, ezért központosítani kell a hatalmát. Ennek a megalomániájának itták meg a levét a helyi önkormányzatok is. A fideszes kétharmad 2010 óta folyamatosan csorbítja a helyi népképviseletek forrásait és lehetőségeit. Jelenleg a magyar önkormányzatiság válságban van. Intézményrendszerük, döntési és pénzügyi mozgásterük is állami béklyóban, fejlesztési lehetőségeik pedig oligarchák csapdájában vergődnek. A 2019-es önkormányzati választás után az elvonások pedig felgyorsultak. Orbán Viktor így büntette meg azon településeket, ahol a magyar emberek mertek nem a Fideszre szavazni. Minden trükköt bevetettek, amivel igyekeztek, és azóta is igyekeznek ellehetetleníteni az ellenzéki vezetésű városokat. Na, nézzük részletesen, hogy a kormány miket vont meg a településektől! A szolidaritási adót elvileg oktatási hozzájárulásként fizetik be a települések a központi büdzsébe, ám senki nem látja át, hogy valóban mire is költik, miközben romokban az oktatás, és még a pedagógusbér-emelést is Brüsszelből várják. Ha azonban ezt most nem kellene a településeknek befizetni, akkor nem kellene például összevonni iskolákat vidéken azért, mert nem futja nekik a rezsire. Például Budapest 36 milliárdot, Kecskemét pedig közel 4 milliárd forintot fizet be, és ez évről évre emelkedik. Az iparűzési adó nagy részét a kormány elvonta az önkormányzatoktól, és félő, hogy ez a folyamat is folytatódni fog a továbbiakban. Ez már a fideszes polgármesterek körében is felzúdulást kelt, gondoljunk például Székesfehérvár polgármesterének, Cser-Palkovics Andrásnak a kétségbeesett szavaira. A kormány el akarja venni még a víziközműveket is, amelyek többsége jelenleg még települési tulajdonban van. A magas közműadóval eddig is büntették ezen cégeket. Ha ezt elveszik, akkor minden település vagyona csökken, ami szintén az önkormányzat gazdasági autonómiája ellen van. Az iskolákat már elvették 2012-ben, ami szintén csökkentette az önkormányzat helyben addig betöltött szerepét. Vagy vegyük a nemzetgazdaságilag kiemelt beruházás nem olyan rég bevezetett intézményét! Ez lényegében arról szól, hogy sem az ott lakók, sem a helyi önkormányzat nem szólhat bele abba, ha a kormány akár egy súlyosan szennyező gyárat szeretne telepíteni a város szélére. Ráadásul a gyárak által befizetett adóbevételt is az állam zsebre teszi, a helyieknek pedig marad a környezetszennyezés és az élhetetlenné tett településük. Láthatjuk tehát, hogy a Fidesz teljesen tudatosan vonja meg a forrásokat és különbözőterületeket az önkormányzatoktól, így csorbítva azok autonómiáját. A NER telhetetlen kisgömböcként veszi el a településektől