Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Dr. Mellár Tamás (Párbeszéd) - a technológiai és ipari miniszterhez - „Mi lesz az idei kiemelt kutatási témákkal és az azokon dolgozó kutatókkal?” címmel - ELNÖK: - ELNÖK: - DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd):
50 fejlesztési ráfordítások általában is megduplázódtak, 2010 óta Magyarországon nőtt a legjobban a kutatók száma Európában. Nos, azért itt már rögtön van egy probléma, mert a KSH adatai szerint 2010-ben 35 700-an, míg 2020-ban 51 814-en dolgoztak a kutatás-fejlesztésben, de úgy, hogy ezeknek egy jelentős része nem állami alkalmazásban, a vállalatok által finanszírozott kutatóhelyeken. És azt se felejtsük el, hogy 2018-ban, amikor az átszervezés történt, az MTA akkori kutatóhálózata elesett, 2 milliárd forint volt, tehát jelentős kiesés volt. Ugye, azt lehetett látni az elmúlt időszakban, hogy egy régi, bevált fideszes módszer szerint azokon a területeken, ahol átalakítást akarnak csinálni, először is elvonják a pénzeket, majd végigviszik az átalakítást, utána adnak többletpénzt, és akkor arra hivatkoznak, hogy mennyire jól működik a reform, hiszen most sokkal több pénz van, de valójában egyébként összességében nincs több pénz, és a működés sem javul. Tehát én azt szeretném kérdezni öntől, államtitkár asszony, hogy mi lesz azokkal a „Kiemelt kutatási témák” programban nyertes pályázatokkal, amelyeket most elutasítottak. Számíthatnak-e valamekkora kompenzációra, és miért kellett egyébként ezeket a pénzeket átcsoportosítani a saját költségvetésen belül, ha egyszer duplájára emelték a kutatási pénzeket. (Az elnök csengetéssel jelzi az időkeret leteltét.) Valamint tervezik-e további pályázatok leállítását? Köszönöm szépen. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. A válaszadásra megadom a szót Vitályos Eszter államtitkár asszonynak. VITÁLYOS ESZTER kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Köszönöm a szót. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselő Úr! Tisztában vagyok vele, hogy a balliberális körök számára soha nem lesz elfogadható a hazai tudományos kutatás és a felsőoktatás rendszerének az átalakítása, hiszen ahogyan ön is említette, a Palkovics László miniszter úr nevével fémjelzett folyamat alaposan felforgatta azt a langymeleg állóvizet, amely évtizedek óta betonozott be különböző érdekeket és pozíciókat. Ennek ellenére én megpróbálom a lehetetlent, teszek egy kísérletet arra, hogy meggyőzzem önt arról, hogy a magyar kutatás-fejlesztés és felsőoktatás nemzetközi versenyképességének javítását szolgálta ez az átalakítás. Ehhez, ahogy ön is említette, valóban a jól bevált, régi fideszes módszert alkalmaztuk, miszerint jelentős mértékben megemeltük az erre fordított költségvetési támogatást. (17.50) Csak megerősíteni tudom Palkovics László miniszter úr ön által is idézett szavait: az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat megalakulásának évében, 2019-ben összességében 17 milliárd forint közvetlen költségvetési támogatásból működött, 2020-ban 11 milliárd forinttal emeltük a kutatóintézet-hálózat működési támogatását. Egyébként ez a megemelt támogatás tette lehetővé azt is, hogy 2020 második félévétől a kutatói bérek átlagosan 30 százalékkal emelkedjenek. 2021-ben 22 milliárd forinttal nőtt a kutatóintézet-hálózat működési támogatása. Ennek a megemelt finanszírozásnak köszönhetően 2021 óta évi közel 37 milliárd forint költségvetési támogatást kapnak, míg a teljes ELKH közel 50 milliárd forint költségvetési támogatásban részesült. Tisztelt Képviselő Úr! Hadd emlékeztessem önt arra, hogy a kutatás-fejlesztési és innovációs terület lassan intézményesedő rendszere 2010-ig semmiképpen sem volt egy sikersztori, mivel nem hozott versenyképességi fordulatot a magyar gazdaságban. A tudáson és innováción alapuló növekedés terén Magyarország még a közvetlen régiós versenytársaihoz képest is viszonylagosan háttérbe szorult ebben az időszakban, de tulajdonképpen lehet azt mondani, hogy az azt megelőző tíz-tizenöt évben is. Lényegében a rendszerváltástól egy helyben toporgott, 1 százalék körül alakult a K+F ráfordítások GDP-hez viszonyított aránya. Mára azonban az Eötvös Loránd Kutatási Hálózat a magyar kutatás-fejlesztési és innovációs szektor egyik legfontosabb szereplőjeként hazai tekintetben élvonalbeli, a környező országok viszonylatában pedig versenyképes kutatói teljesítményt nyújt, 11 kutatóközpontjának és 7 kutatóintézetének, továbbá egyetemeken és más közintézményekben működő 116 támogatott kutatócsoportjának kutatói mind a matematika, a természettudományok, az élettudományok, a bölcsészet, a társadalomtudományok legváltozatosabb területein végeznek alap- és alkalmazott kutatásokat, indítanak el új kutatási témákat, és adnak lendületet sikeres kutatási projektek magasabb szintre emeléséhez. Amennyiben ez a fideszes modell, azt mi büszkén vállaljuk. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiból.) ELNÖK: Köszönöm, államtitkár asszony. Kérdezem Mellár képviselő urat, elfogadja-e az államtitkár asszony válaszát. DR. MELLÁR TAMÁS (Párbeszéd): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Nem tudom elfogadni a választ, mert a feltett három kérdésemből egyikre sem válaszolt az államtitkár asszony. Arra sem adott választ, hogy a 11 milliárdos többlettámogatásból vajon hogy nem jutott akkor egymilliárd forint a költségnövekedésre, miért kell mégis kutatásokat kihúzni. Aztán az innovációkra hivatkozott itt. Én azt szeretném tőle kérdezni, hogy ugyan, legyen szíves, mondja már el, hogy ha az innovációk száma jelentősen növekedett, akkor a high-tech iparágakban a magyar exportnak hány százaléka tudható be. Mert ha ez legalább 1 százalék lenne - a korábbi nullához képest -, akkor még talán el is fogadnám ezt a választ, de attól tartok, hogy hiába ez, a versenyképességünk és a high-tech szektorokbeli magyar
