Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. szeptember 26. hétfő - 26. szám - Szabadi István (Mi Hazánk) - a belügyminiszterhez - „Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?” címmel - ELNÖK: - RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár:
51 export az bizony nincsen meg, ezért nem tudom elfogadni ezt a választ. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm szépen. Tájékoztatom önöket, hogy az elfogadott napirendünknek megfelelően a határozathozatalra a mai ülésnapunkon kerül sor. Szabadi István (Mi Hazánk) - a belügyminiszterhez - „Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?” címmel Tisztelt Országgyűlés! Szabadi István, a Mi Hazánk képviselője, interpellációt nyújtott be a belügyminiszter úrhoz: „Kik jutnak hozzá az egészségügyi adatainkhoz?” címmel. Szabadi István képviselő urat illeti a szó. SZABADI ISTVÁN (Mi Hazánk): Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Ház! Az Európai Unió idén májusban indította útjára az Európai Egészségügyi Adattér programját, amelyben a tervek szerint öt éven belül az egészségünkkel kapcsolatos bármilyen információ megjelenik, ha egészségügyi ellátást veszünk igénybe. Az egészségügyi adatok határokon átnyúló megosztásának csak az egyik célja, hogy ha szükségünk van az egészségügyi adatainkra, akkor az EU-n belül azonnal hozzáférhetünk. Azonban másodlagos cél, és meggyőződésem, hogy a legfontosabb cél, hogy az összesített egészségügyi információk felhasználása úgynevezett közérdekű projektek számára hogyan valósul meg vagy esetleg megvalósul-e, így például tudományos kutatás, gyógyszergyártás vagy a politikai döntéshozatal számára. Az Európai Egészségügyi Adattért a nemzeti egészségügyi adatbázisok összekapcsolásával tervezik létrehozni, melynek alapját Magyarországon a 2017. november 1-jétől működő Elektronikus Egészségügyi Szolgáltató Tér, rövidítve az EESZT jelenti, amely az egészségi állapotunkkal kapcsolatos valamennyi információt tartalmazza, sőt 2020 júniusától a magánellátásra kiterjedően is tartalmazhat ilyen információkat. Az egészségügyi adatok érzékeny személyes adatnak, úgynevezett különleges adatnak minősülnek, amivel mi magunk rendelkezünk, ennek ellenére az EESZT-ben a digitális önrendelkezés keretében csak hozzáférési korlátozásokat tudunk beállítani. Tehát például törölni nem tudunk adatokat, nincs is lehetőségünk rá, ami egyébként a GDPR 17. cikkével ütközik. Az EESZT-t működtető Országos Kórházi Főigazgatóság az érintett hozzájárulása alapján vagy törvényben meghatározott esetben személyazonosításra alkalmas módon, egyéb esetben személyazonosításra alkalmatlan módon is adatot szolgáltat az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatainkról. Ilyen, törvényben meghatározott esetet jelent a különleges jogrend, ami az orosz-ukrán háború miatt kihirdetett veszélyhelyzet okán november 1-jéig fennáll, és ez alatt az idő alatt az egészségügyi válsághelyzeti ellátásra vonatkozó rendelkezéseket kell automatikusan alkalmazni. Kérdésem tehát azzal kapcsolatos, hogy az EESZT-ben tárolt egészségügyi adatokat határon átnyúló egészségügyi ellátáshoz kapcsolódó információcsere keretében mely tagállamoknak adtak át; az elektronikus betegségregiszterbe és a pandémiaértékelő regiszterbe feltöltött egészségügyi adatainkhoz kik férnek hozzá; 2020. január 31-ig visszamenőleg az operatív törzs és munkaszervezete egészségügyi adatainkat milyen célra használta fel, feldolgozásukkal kiket és mennyiért bízott meg (Az elnök a csengő megkocogtatásával jelzi az idő leteltét.); az egészségügyi adatainkat eladták-e, és mennyiért külföldi gyógyszer-, illetve vakcinagyártó cégeknek (Az elnök ismét csenget.), a befolyt bevétel hova került. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki padsorokból.) ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Válaszadásra megadom a szót Rétvári Bence államtitkár úrnak, miniszterhelyettes úrnak. RÉTVÁRI BENCE belügyminisztériumi államtitkár: Köszönöm szépen a szót, elnök úr. Tisztelt Képviselő Úr! Tisztelt Ház! Az EESZT nevét valóban elsősorban a járvány alatt tanultuk meg mindannyian, szerintem a legtöbbünk mobiltelefonján ott van az az alkalmazás, amely a védettségi igazolványunkat is tartalmazza, amelyet így sokan megismertünk, de korábban is, ahogy ön is mondta, amikor az e-receptek először kibocsátásra kerültek, akkor is talán sokan megismerték. Naponta 800 ezer e-recept kerül be a rendszerbe. Ez nagy segítség, hiszen így az orvos adott esetben a digitális térbe tölti fel a receptet, és nem papírral kell elmennünk a patikába, hanem a személyinkkel is ki tudjuk váltani a receptet. Régóta vártuk, nem lehet elveszíteni a vényt, szerintem ez fontos. Aki kéri, az pedig felírási igazolást kaphat. Tehát ez egy nagyon jó és nagyon korszerű rendszer, más, nálunk fejlettebb országokban sincs ennyire korszerű digitális nyilvántartása mindennek, ami velünk történik, hiszen ahogy mondta, itt adatokat szeretne esetleg ön törölni az EESZT-ből, de ott a betegségeire, a kezeléseire vonatkozó adatok szerepelnek, azért, hogy ha később bármi előfordul, lássák, hogy milyen gyógyszereket szed, milyen érzékenysége van, milyen beavatkozásai voltak. Ez segít abban, hogy mindenkit minél hamarabb meggyógyítsunk. Azt hiszem, ez egy óriási előrelépés
