Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. október 4. kedd - 28. szám - A védelmi és biztonsági tevékenységek összehangolásáról szóló 2021. évi XCIII. törvénynek a veszélyhelyzet meghosszabbításával összefüggő módosításáról szóló törvényjavaslat általános vitája a lezárásig - ELNÖK:

227 azzal egyet lehet érteni, amit képviselőtársaim mondtak, hogy ha időkorlát van, és önök belátták, hogy időkorlátra van szükség, akkor érdemes ezt az életszerű 90 napot, amit itt többen mondtak, megfontolni. Még engedjék meg, hogy idehozzak önöknek egy viszonylag nehezen megfogható, de szerintem nagyon jól érthető problémát. A rendkívüli jogrendek, a veszélyhelyzet mindig azt nehezíti, hogy miként tájékozódnak az emberek a rájuk vonatkozó, rájuk kötelező jogszabályok felől. És minél bonyolultabb, minél több rendelet van, annál kevésbé lehet jól, és mondjuk úgy, hogy magabiztosan tájékozódni arról, hogy az egyes vállalkozásokra, magánemberekre, cégekre milyen szabályok vonatkoznak, és azok meddig vonatkoznak. Márpedig, ha nem tudja meghatározni valaki saját magával szemben, hogy milyen jog vonatkozik rá vagy milyen kötelezettsége keletkezik, nagyon nehéz tőle jogkövető magatartást kérni. Éppen ezért hívják ezeket rendkívüli jogrendnek, hogy rendkívüli esetben, nagyon korlátozott ideig, nagyon indokolt esetben alkalmazzuk, mert pontosan a jog érvényesülésének, a jogszabályok követésének a lehetőségét rontja le folyamatosan. Az, hogy éjjel-nappal foldozva vannak különböző rendeletek, ki tudja, mennyi ideig meghosszabbítva, valamikor már az önöket egyébként és a végrehajtó hatalmat képviselő kormányhivatalok sincsenek már tisztában azzal, hogy melyik határidő meddig tart és kire milyen szabály vonatkozik, ezt okozza az, amikor valaki mint a rétestésztát, folyamatosan nyújtja, hosszabbítja és újítgatja, újítgatja meg a veszélyhelyzetet akkor, amikor - mondom - más és a rendes jogrendben rendelkezésre álló jogi eszközök is ott lennének egy válság vagy egy valamilyen, az ország előtt álló biztonsági vagy gazdasági kihívás kezelésére. Tehát összességében ez az, amit minden esetben meg kell a veszélyhelyzettel és annak meghosszabbításával kapcsolatosan fogalmazni, és ideje lenne arról leszokniuk, és felelős konzervatív politikusként ezt tudom javasolni, hogy veszélyhelyzetből veszélyhelyzetbe végre ne kormányozzák az országot. Tisztességes normál jogrendben ez az ország képes arra, hogy megteremtse a védekezését, képes arra, hogy az embereket és a családokat megvédje a gazdasági válság idején, csak önöknek ezt akarniuk kell. A tisztességes konzervatív hozzáállás ilyen lenne. Mi azt kérjük önöktől, bár illúzióink vannak ezzel kapcsolatban, hiszen tudjuk, ez egy politikai termék önöknél, hogy végre tegyenek így, és kormányozzanak ezek szerint. Köszönöm szépen. (Taps az ellenzéki pártok soraiban.) ELNÖK: Most a Mi Hazánk képviselőcsoportjának vezérszónoka, Novák Előd következik. Megadom a szót. NOVÁK ELŐD, a Mi Hazánk képviselőcsoportja részéről: Köszönöm a szót. Tisztelt Országgyűlés! Nem támogatjuk az új világrendet, a szabadságjogaink korlátozását, az egymást váltó, de folyamatos rendkívüli jogrendeket, a Covid-diktatúrát és más Covid-típusú lezárásokat, korlátozásokat sem, melyek most az államcsőd szélére sodródva Magyarországon alapvető intézmények bezárását jelentik a rezsinövelés miatt. Nincs jogrend, nincs igazságszolgáltatás, de már nincs jogszolgáltatás sem igazán Magyarországon. Ezzel a törvénymódosítással pedig az aránytalan jogkorlátozásokat akarják palástolni, de elfogadhatatlan az, hogy korlátlan hosszúságú veszélyhelyzet helyett akárhányszor 180 napos jogfosztás is lehet. Ennek kellene örüljünk?! Nem támogatta a veszélyhelyzet kiszélesítését célzó alaptörvény-módosítást a Mi Hazánk Mozgalom akkor sem, amikor a szomszédos országokban zajló háborús helyzetekre való hivatkozással próbálkozott bővíteni a különleges jogrend fenntartására vonatkozó lehetőségeit a kormány. A koronavírus után új apropót keresnek önök láthatóan, hogy rendkívüli jogrendben, korlátozások között tarthassák az embereket, de rávilágítunk annak álságosságára. Hiszen a háborús helyzet kihirdetése például fegyveres készülődést is jelent, diplomáciailag is rendkívül rossz üzenete van. Inkább a külföldi NATO-harccsoportokat Magyarországra beengedő kormányhatározatot kellene visszavonni, mert hazánk katonai felvonulási területté tétele jelent igazi veszélyhelyzetet hazánkra nézve. Miután a kormány korábbi ígérete ellenére mégis engedélyezte a külföldi NATO-csapatok hazánkba telepítését az amerikai-orosz háború keretében, a Mi Hazánk maradt az egyetlen párt, mely Magyarország függetlensége mellett szót emel. Idegen haderőknek ugyanis nincs keresnivalójuk hazánkban, Magyarország a magyaroké. A NATO-tagságunkból fakadó szerződéses kötelezettségünk csak arra volna, hogy egy tagállam megtámadása esetén segítsünk annak védelmében, de Ukrajna nem NATO-tag. Ellenzem a kárpátaljai magyar nemzetrésszel szemben elnyomó, soviniszta politikát folytató Ukrajna katonai támogatását is, illetve az amerikai érdekek magyar kormányzati kiszolgálását. Az oroszok elleni embargó így is felbecsülhetetlen károkat okozott a magyar gazdaságnak, különösen a magyar mezőgazdaságnak, amelyet a magyar kormány is sajnos támogatott szó nélkül. Most már viszont a magyar érdek kellene hogy legyen az első. A magyar kormány ne provokálja tovább az oroszokat, például Ukrajna feltétel nélküli EU-csatlakozásának támogatásával, ahogy azt már belengették vagy akár a NATO bővítésével és háborús veszélyhelyzet fenntartásával, katonai készülődéssel sem. Ma a Fidesz vezérszónoka azt a valótlanságot mondta, hogy finoman fogalmazzak, hogy a kormány nem enged át Magyarország területén fegyvereket. Ez ugye, természetesen nem igaz, legfeljebb úgy igaz, azzal a mellébeszéléssel, azzal a maszatolással igaz, hogy nem enged át fegyvereket a magyar-ukrán határon, de Románián és Szlovákián keresztül, más NATO-tagállamokon keresztül már mehet a fegyver Magyarország