Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 4. kedd - 28. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló elfogadott törvényhez benyújtott normakontroll-javaslat, a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentés, valamint a normakontrol... - DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, engedjék meg, hogy a kormány nevében a normakontroll-javaslat előterjesztéséből idézzek....
203 Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló elfogadott törvényhez benyújtott normakontroll-javaslat, a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentés, valamint a normakontrollkezdeményezést előkészítő módosító javaslat vitája Tisztelt Országgyűlés! Soron következik az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú elfogadott törvényhez benyújtott normakontroll-javaslat, a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentés, valamint a normakontroll-kezdeményezést előkészítő módosító javaslat vitája. A normakontroll-javaslat T/706/11. számon a parlamenti informatikai hálózaton elérhető. A Törvényalkotási Bizottság a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentését T/706/15. számon, valamint a normakontroll-kezdeményezést előkészítő módosító javaslatát T/706/14. számon nyújtotta be. Tájékoztatom önöket, hogy az előterjesztést uniós napirendi pontként tárgyalja az Országgyűlés. Tisztelt Országgyűlés! A vita során először a normakontroll-javaslat előterjesztője kap szót tízperces időtartamban. Ezt követően a Törvényalkotási Bizottság által kijelölt előadó szólal fel. Ezt követik a képviselői felszólalások. Elsőként megadom a szót Répássy Róbert úrnak, az Igazságügyi Minisztérium államtitkárának, a normakontrolljavaslat előterjesztőjének, tízperces időkeretben. Öné a szó, államtitkár úr. DR. RÉPÁSSY RÓBERT igazságügyi minisztériumi államtitkár, a napirendi pont előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Országgyűlés! Tisztelt Képviselők! Kérem, engedjék meg, hogy a kormány nevében a normakontroll-javaslat előterjesztéséből idézzek. „A kormány arra kéri az Országgyűlést, hogy az Országgyűlés kérje fel az Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg a törvény 1. §ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehete joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével.” Tisztelt Ház! A törvény célja egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási korrekció bevezetése a közhatalom gyakorlásával vagy közvagyon kezelésével kapcsolatos kiemelt bűncselekmények esetén. Az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárást takar, amelynek célja, hogy első körben a büntetőeljárás lefolytatását elutasító nyomozó hatósági vagy ügyészségi döntés bírósági korrekciója legyen elérhető eljárási eszközökkel, aminek nyomán a nyomozás a megfelelő irányban tud tovább folytatódni. A szabályozás másik része azonban ezen túlmenően megfelelő garanciális keretek között azt is biztosítja, hogy végső soron, amennyiben az állami bűnüldöző szervek arra nem hajlandóak vagy azt nem látják megalapozottnak, biztosítsa az így fellépő személynek a lehetőséget, hogy a közösséget érintő, kiemelt bűncselekményekre vonatkozó vádindítványával bírósághoz forduljon, és ezzel elérje, hogy a szerinte megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen állást foglaljon. Az Alaptörvény 29. cikkének (1) bekezdése rögzíti, hogy a legfőbb ügyész és az ügyészség független, az igazságszolgáltatás közreműködőjeként mint közvádló az állam büntetőigényének kizárólagos érvényesítője. Ebből kifolyólag a magyar alkotmányos berendezkedés alapján a független ügyészség jár el a különböző gazdasági, így a közpénzek felhasználásával, illetve kezelésével kapcsolatos bűncselekmények felderítésében, továbbá a bíróság előtt a vád képviseletében. Az ügyészség vádmonopóliumának elve az alkotmánybírósági gyakorlatban is megerősítést nyert, amikor a testület kifejtette, hogy az ügyészség feladata a közvádról történő rendelkezés, a vádmonopólium gyakorlása, azaz a testület rögzítette, hogy az Alaptörvény az állami büntetőigény érvényesítőjeként kizárólagosan az ügyészséget jelöli meg. A kormány álláspontja szerint a törvény új eljárásjogi korrekciós jogintézménye azon rendelkezései, amelyek a törvény tárgyi hatálya alá tartozó büntetőeljárásokban az ügyész döntésével szemben megengedik a bírósági jogorvoslatot, nem ellentétesek a vádmonopólium alkotmányos elvével. Az Alkotmánybíróság következetes gyakorlata szerint van alkotmányos lehetőség a vádkorrektívumok bevezetésére, amelynek során a jogalkotó tág mérlegelési lehetőséggel rendelkezik arra való tekintettel, hogy mely esetekre biztosít ilyen eljárási lehetőséget. (9.40)
