Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. október 4. kedd - 28. szám - Az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló elfogadott törvényhez benyújtott normakontroll-javaslat, a normakontroll-kezdeményezést előkészítő jelentés, valamint a normakontrol... - ELNÖK: - ELNÖK:
204 A kormány egyetért az Alkotmánybíróság álláspontjával, amely egyértelműen az, hogy abban az esetben, ha az ügyészség úgy foglal állást, hogy álláspontja szerint nincs helye büntetőeljárás lefolytatásának, akkor ezzel tulajdonképpen lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről, és ha ilyen esetben a jogalkotó mégis biztosítja valakinek - más közhatalmat gyakorló szervet ide nem értve - a bíróság előtti fellépés lehetőségét, akkor nem sérül a vádmonopólium alkotmányos előírása. A törvény ennek megfelelően kizárólag abban az esetben biztosítja a fellépni kívánó személy számára a vádindítvány benyújtását, ha az ügyészség eljárást megszüntető határozatot hozott, amelyről ráadásul korábban egy nyomozási bíró már megállapította, hogy az nem volt megalapozott. A törvény szerinti esetben is arról van szó, hogy az ügyészség lemond az állami büntetőigény érvényesítéséről, és a jogalkotó erre az esetre szigorúan nem közhatalmat gyakorló szervezeteknek, személyeknek kíván jogot adni arra, hogy mégis bíróságnál kezdeményezhessék a szerintük fennálló büntetőjogi felelősség megállapítását. Álláspontunk szerint az ügyészség büntetőeljárási döntéseivel szemben a jogállamisági követelményt figyelembe véve csak az olyan jogorvoslati mechanizmus engedhető meg, amely fenntartja és a továbbiakban is garantálja az ügyészségi szervezetrendszer széles körű függetlenségét. A kormány szeretné hangsúlyozni, hogy az Országgyűlés a kormány által előterjesztett törvényt abban a szellemben alkotta meg, hogy a törvény által bevezetendő új jogintézmény az Alaptörvényben megfogalmazott ügyészi vádmonopólium elvét tehát nem csorbítja, annak tartalmát nem korlátozza, hanem csupán a pótmagánvádhoz hasonló új korrekciós mechanizmust hoz létre, és ennek az alapelveit fekteti le. Tisztelt Ház! Tehát az előterjesztő azt kéri az Országgyűléstől, hogy az Országgyűlés kérje a tisztelt Alkotmánybíróságtól az előzetes normakontrollt, és ennek eredményét pedig közölje az Országgyűléssel. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, államtitkár úr. Tisztelt Országgyűlés! Most a Törvényalkotási Bizottság álláspontjának ismertetésére kerül sor. Megadom a szót Illés Boglárka képviselő asszonynak, a bizottság előadójának, 10 perces időkeretben. ILLÉS BOGLÁRKA, a Törvényalkotási Bizottság előadója: Köszönöm a szót, elnök úr. Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Képviselőtársaim! Tájékoztatom önöket, hogy a Törvényalkotási Bizottság 2022. október 3-án megtárgyalta az Európai Bizottsággal való megegyezés érdekében a büntetőeljárásról szóló 2017. évi XC. törvény módosításáról szóló T/706. számú törvény normakontroll-javaslatát. Az összegző módosító javaslatot és összegző jelentést a bizottság a házszabály 46. §-a alapján 27 igen szavazattal, ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadta. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvény az uniós költségvetés védelmét szolgáló általános feltételrendszerről szóló, úgynevezett feltételességi eljárásban vállalt korrekciók egyik, a Bizottsággal részleteiben egyeztetett eleme. A törvény egy teljesen új, a büntetőeljárási szabályozásban eddig ismeretlen eljárási mechanizmust vezet be, ami nem rendelkezik előzménnyel a hazai szabályozás történetében. Ahogy államtitkár úr részéről is elhangzott, az új eljárásrend első része egyfajta vádkikényszerítési eljárás, amelynek lényege egyfajta vádkorrekció, amelyet lényegében bárki kezdeményezhet a bűnösség kérdésében való bírói döntéshozatal elérése érdekében. Az új különeljárás lényege tehát, hogy végső esetben az ügyészségtől függetlenül bírói utat lehessen igénybe venni, és ezen keresztül kikényszeríteni a nyomozás eredményes lefolytatását, illetve legvégül azt, hogy a kezdeményező szerint megvalósult bűncselekmény miatt a bíróság a büntetőjogi felelősség kérdésében jogerősen foglaljon állást. Ilyen értelemben ez az új rendszer sokban hasonlít a pótmagánvádas eljáráshoz, amely a sértettnek biztosítja ugyanezt a lehetőséget. Az Alaptörvény 6. cikk (2) bekezdése alapján az Országgyűlés az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára megküldheti az Alkotmánybíróságnak. Az Országgyűlés az indítványról a zárószavazást követően határoz. Az indítvány elfogadása esetén az Országgyűlés elnöke az elfogadott törvényt az Alaptörvénnyel való összhangjának vizsgálatára haladéktalanul megküldi az Alkotmánybíróságnak. A normakontroll támogatása esetén az Országgyűlés kérné tehát a tisztelt Alkotmánybíróságot, hogy vizsgálja meg a törvény 1. §-ának Alaptörvénnyel való összhangját a tekintetben, hogy az ügyészségen kívül más személynek lehet-e joga arra nézve, hogy vádat emeljen valakivel szemben a bíróság előtt, azaz a törvény által bevezetendő új jogintézmény összhangban áll-e az Alaptörvény 29. cikk (1) bekezdésében megfogalmazott ügyészségi vádmonopólium elvével. Tisztelt Ház! Mindezekre tekintettel, tehát a Törvényalkotási Bizottság 27 támogató szavazatának birtokában kérem, támogassák a normakontroll-javaslatot. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. (Taps a kormánypártok padsoraiból.) ELNÖK: Köszönöm szépen, képviselő asszony. Tisztelt Országgyűlés! Most a képviselői felszólalások következnek. A vitában képviselőcsoportonként egy képviselő 10 perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő 5 perces időkeretben ismertetheti álláspontját. Elsőként megadom a szót Dunai Mónika képviselő asszonynak, Fidesz-képviselőcsoport.
