Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 6. kedd - 44. szám - Kérelem az Igazságügyi Bizottság 3/2022-2026. IÜB számú eseti jellegű állásfoglalásának elutasításra - ELNÖK: - ELNÖK: - BARKÓCZI BALÁZS (DK):
1889 képviselőcsoportja úgy gondolja, hogy az elutasítással is tulajdonképpen arról van szó, hogy Orbán Viktor csupán időt akar nyerni az Ukrajnát lerohanó Putyinnak. Hadd térjek most át az elutasítás szakmai indoklására, ugyanis a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja felháborítónak tartja, hogy az elmúlt években a fideszes többség úgy alakítgatta az országgyűlési törvényt és a házszabályt, hogy többek között ellehetetlenítsék az ellenzéki képviselők azon jogát, hogy napirend-kiegészítést kezdeményezhessenek a plenáris ülésen. A jogszabályok ellenzékre történő átszabása azonban jó fideszes módra most sem lett tökéletes. A házszabály 61. §-ának (2) bekezdése ugyanis mindössze a következőt tartalmazza, idézem: „A képviselő által benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges.” A bekezdés ellenben arról nem rendelkezik, hogy a képviselő milyen minőségben, például csak előterjesztésként nyújthatna be kivételességi javaslatot, és nincsen utalás arra sem, hogy a (2) bekezdés milyen viszonyban van az (1) bekezdésben foglaltakkal. Ugyanis ha a (2) bekezdés az (1) bekezdésben foglaltakból következne, akkor a jogalkotónak úgy kellett volna megfogalmaznia a bekezdés szövegét, hogy amennyiben az előterjesztő országgyűlési képviselő, akkor az általa benyújtott kivételességi javaslathoz a képviselők legalább egyötödének támogató aláírása szükséges. Ez azonban álláspontunk szerint a képviselői jogok aránytalan és indokolatlan korlátozását eredményezi. A 61. § (3) bekezdése pedig a következők szerint rendelkezik: „A kivételes eljárást a 34. § (1) bekezdésében foglalt határidőre tekintet nélkül lehet indítványozni, legkésőbb annak az ülésnek a megnyitása előtt egy órával, amely ülésre az előterjesztő vagy a (2) bekezdés szerinti esetben a képviselők legalább egyötöde a törvényjavaslat megtárgyalásának és elfogadásának napirendre vételét indítványozza.” Ez az előbb idézett szövegrész vagylagosságot tartalmaz, amelyből álláspontunk szerint az következik, hogy a képviselőknek nem kell a kivételességi javaslattal érintettindítvány előterjesztőjének lennie. A 61. § (2) és (3) bekezdés együttes értelmezése alapján a Demokratikus Koalíció képviselőcsoportja arra kéri a tisztelt Országgyűlést, hogy mondja ki, hogy a kivételességi javaslat benyújtása a házszabálynak megfelelően történt, és erre tekintettel utasítsa el az Igazságügyi Bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Köszönöm szépen, hogy meghallgattak. ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most megadom a szót Vejkey Imre képviselő úrnak, az Igazságügyi Bizottság elnökének, szintén ötperces időkeretben. Parancsoljon! DR. VEJKEY IMRE, az Igazságügyi Bizottság elnöke: Tisztelt Elnök Asszony! Köszönöm a szót. Tisztelt Ház! Tisztelt Képviselőtársaim! Röviden a tényállás. A Finnország NATO-csatlakozásáról szóló T/637. számú törvényjavaslathoz Gyurcsány Ferenc DK-képviselő kivételességi javaslatot nyújtott be, melyet házelnök úr a HHSZ 29. § (3) bekezdés a) pontja alapján visszautasított azon indokból, hogy a javaslat benyújtására a képviselő úr nem volt jogosult. Ezzel a visszautasítással kapcsolatban a HHSZ 29. § (4) bekezdése alapján a visszautasított iromány benyújtója további feltételek teljesítése mellett kérheti a házszabályi rendelkezések értelmezéséért felelős bizottság eseti jellegű állásfoglalását. Ezt a kérelmet tárgyalta meg az Igazságügyi Bizottság a 2022. november 29-ei ülésén, és hozta meg a 3/2022-26. IÜB eseti jellegű állásfoglalását. Az állásfoglalásban bizottságunk megállapította, hogy a visszautasítás megalapozott volt, a házelnök a házszabályi rendelkezéseknek megfelelően járt el az indítvány elbírálása során. A HHSZ ugyanis pontosan meghatározza a kivételes eljárás kezdeményezésének szabályait, és a kivételességi javaslat benyújtására kizárólag az érintett önálló indítvány benyújtóját hatalmazza fel, jelen esetben ez pedig a kormány volt. A bizottság megítélése szerint téves az a kezdeményezői álláspont, hogy a képviselők egyötödének támogató aláírására vonatkozó szabályt önálló előírásként kellene alkalmazni. Bár a képviselőknek is joguk van kivételes eljárást kezdeményezni, de azt kizárólag csak a saját indítványuk tekintetében tehetik meg. Az Ogy-törvény 61. § (4) bekezdése alapján az Igazságügyi Bizottság az eseti jellegű állásfoglalását még a döntés napján, 2022. november 29-én írásban közzétette. Ezt követően az állásfoglalás kiküldésétől számított 15 napon belül a visszautasított iromány benyújtója kérheti az Országgyűlés döntését. A kezdeményező képviselő élt ezzel a lehetőséggel, és kérte a bizottság állásfoglalásának az elutasítását. Kérelmében a kezdeményező szinte szó szerint megismételte azokat az érveit, melyekkel a bizottság döntését is kérte. Mivel bizottságunk alaposan áttanulmányozta a kérdéskört, és megalapozott döntést hozott, ezért kérem, hogy támogassák az elfogadott állásfoglalásunkat. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokból.) ELNÖK: Tisztelt Országgyűlés! Most képviselőcsoportonként egy-egy képviselő 2-2 perces időkeretben, valamint az elsőként szólásra jelentkező független képviselő szintén kétperces időkeretben ismertetheti álláspontját. Megkérdezem, a frakciók, illetve a független képviselők részéről kíván-e valaki felszólalni. (Jelzésre:) Barkóczi Balázs képviselő úr, parancsoljon, megadom a szót. BARKÓCZI BALÁZS (DK):
