Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 6. kedd - 44. szám - Egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:

1864 Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Az előttünk fekvő törvényjavaslat célja a magyar felsőoktatás autonómiájának erősítése, versenyképességének növelése, az egyetemek önrendelkezési terének bővítése és nemzetközi kapcsolatrendszerük erősítése. A javaslat tartalmazza az oklevélhez szükséges nyelvvizsga-kötelezettség megszüntetését, továbbá a kiemelt felsőoktatási intézmények által saját hatáskörben létrehozható és indítható mesterképzésekre vonatkozó új szabályozást. A nyelvvizsga esetében a felsőoktatási intézmények a jövőben maguk határozhatják meg, milyen nyelvtudást várnak el a hallgatóktól, és maguk szervezhetik meg az ehhez szükséges képzéseket és méréseket. A felsőoktatási mobilitás elősegítése érdekében a javaslat arról is rendelkezik, hogy a felsőoktatásban szerzett oklevelek a törvény rendelkezései alapján a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosítsanak az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából. Az előterjesztés továbbá magában foglalja a Nemzeti Közszolgálati Egyetem szakmai tevékenységének és alapfeladatai ellátásának a hatékonyságát támogató rendelkezéseket is. Végül a tervezet foglalkoztatást érintő módosítása megteremti a jogalapját annak, hogy a foglalkoztatási programokkal kapcsolatos elkülönített állami pénzalap foglalkoztatási alaprésze a felnőttképzésről szóló törvény meghatározott feladatok finanszírozását is lehetővé tegye. Tisztelt Hölgyeim és Uraim! Engedjék meg, hogy most pedig a Törvényalkotási Bizottság által elfogadott módosító javaslatról ejtsek pár szót! A módosító javaslat alkotmányossági szempontokra tekintettel egységesíti az oktatók és kutatók foglalkoztatására vonatkozó szabályokat. Erre figyelemmel a javaslat kimondja, hogy a költségvetési szervnél foglalkoztatott oktató és kutató, valamint a magán- és egyházi fenntartású felsőoktatási intézményekben foglalkoztatott oktató és kutató a 70. életévének betöltéséig foglalkoztatható azzal, hogy a szervezeti és működési szabályzat ettől eltérő foglalkoztatási korhatárt állapíthat meg, amely nem lehet alacsonyabb, mint a 70 éves foglalkoztatási korhatár. Az Nftv.-t érintő kiegészítés pedig arra tesz javaslatot, hogy a vonatkozó munkakörre irányuló részletszabályokat az egyetem foglalkoztatáskövetelmény-rendszerében lehessen meghatározni. A módosítás ezenfelül meghatározza, hogy a felsőoktatási intézményben megszerezhető első szakképesítést, illetve annak ingyenességét az egyházi felsőoktatási intézményekben is szükséges biztosítani. Az oktatási nyilvántartásról szóló törvény tekintetében a törvényjavaslatban foglaltaknál jelentősebb pontosításokra, kiegészítésekre is sor kerül az alapítványok esetében is; a javaslat a vagyonjuttatásokkal, közfeladatokkal kapcsolatos részletszabályokat, pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaz. Mindezek alapján kérem a tisztelt Házat, hogy támogassa a törvényjavaslatot. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. ELNÖK: Köszönöm, képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Megkérdezem az előterjesztőt, kíván-e felszólalni. (Dr. Hankó Balázs Zoltán: Igen.) Megadom a szót. Mielőtt megadnám, felhívom a figyelmét, hogy a vitában történő felszólalására és az esetleges zárszó ismertetésére összesen 15 perces időkeret áll a rendelkezésére. Parancsoljon! (13.10) DR. HANKÓ BALÁZS ZOLTÁN kulturális és innovációs minisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! Az önök előtt lévő módosító javaslatok alapvető célja az elmúlt évek sikeres átalakítását követően a magyar társadalom, a gazdaság igényeire rugalmasan reagálni képes, magabíró szakembereket, mestereket képző szakképzés, a magyar nemzet versenyelőnyét, jövőjét és innovációképességét, tudásgazdaságának megerősödését szolgáló felsőoktatás, a gyorsan változó munkahelyi elvárásoknak való megfelelését szolgáló felnőttképzés finomhangolása, a folyamatos egyeztetések eredményei alapján történő jobbá tétele, mindezzel szolgálva Magyarország stratégiai céljainak elérését, versenyképességének erősítését, gazdaságának fenntartható növekedését. Amint arra az expozé is utalt, az előttünk fekvő módosítás lehetővé teszi, hogy a felsőoktatási autonómia jelentős kiszélesítésével azok az intézmények, amelyek hatályos akkreditációval rendelkeznek, és amelyek már jelenleg is alapképzési és mesterképzési indítási jogosultsággal bírnak, az érintett képzési területen automatikusan létesíthessenek mesterképzést. Így az eddig akár másfél-két éves hosszú folyamat válik az egyetem és fenntartója döntését követően szinte azonnalivá. Azaz megteremtjük annak a lehetőségét, hogy a munkaerőpiaci igényekre gyors képzési megoldások születhessenek egyetemeinken. Sőt, a felsőoktatási intézmény fenntartója a mesterképzés létesítését és indítását egy eljárásban is kezdeményezheti az Oktatási Hivatalnál. A törvényjavaslat kezeli a hungarikumnak számító kötelező nyelvvizsgakérdést is. Mint ahogy a részletes vitában erről szó volt, a nyelvvizsga a nyelvtudáshoz képest a munkaerőpiacon kevés jelentőséggel bír. A mi célunk az, hogy az egyetemi képzés során a hallgatók a megfelelő szaknyelvi ismereteket szerezzék meg, azaz - más szóval élve - legyenek az idegen nyelvű irodalmat feldolgozni képesek, legyenek idegen nyelven előadó- és vitaképesek. Így célszerű, ha a munkaerőpiaci folyamatokat elemző és vizsgáló felsőoktatási intézmények döntési kompetenciájába kerül a végzettséghez igazodó idegen nyelvi ismeretek elsajátításának és mérésének meghatározása.