Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 6. kedd - 44. szám - Egyes felsőoktatással, szakképzéssel és felnőttképzéssel összefüggő törvények módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK:

1865 Amikor a hallgatók idegen nyelvi ismeretéről beszélünk, fontos kiemelni az alábbiakat. Míg négy évvel ezelőtt 12 ezer hallgató, ma már 22 ezer hallgató, azaz az érettségizők harmada emelt szintű nyelvi érettségit is tesz, és mint tudjuk, ez ekvivalens meghatározott eredmény esetében a középfokú nyelvvizsgával. Fontos azt is kiemelni, hogy a diplomás pályakövetési rendszer 2021-es hallgatói felmérése szerint az angol nyelvi ismerete értelemszerűen minden hallgatónak megvan, és 84 százalékos, magas idegen nyelvi ismerettel rendelkezik - ez jellemzően angol -, de a német nyelvi ismeret a hallgatók negyedére igaz. A felsőoktatási nyelvi követelmények kapcsán mind a Hallgatói Önkormányzatok Országos Konferenciájával, mind az egyetemek képviselőivel egyeztetve, támogatásukkal alkottuk meg az új szabályokat. Fontos változás az is, hogy az elismerési törvény a felsőoktatásban szerzett oklevelek esetében a hazai oklevelekkel azonos jogi hatályt biztosít az Európai Felsőoktatási Térséghez csatlakozó állam oklevelei esetében a továbbtanulás szempontjából, ezzel is támogatva a hazai egyetemeket a nemzetközi diákokért való versenyben, tágabb értelemben felsőoktatásunk nemzetköziesítésében. Ebben az elmúlt évek sikereit kívánjuk tovább erősíteni, hiszen 2013-hoz képest 65 százalékkal, 40 ezerre nőtt a nemzetközi hallgatók száma, és a 2030-as célkitűzéseink ennek további jelentős bővülését irányozzák elő. A törvénycsomag lényeges újdonsága, hogy a foglalkoztatási, valamint a felnőttképzésről szóló törvény módosítása megteremti a jogalapját annak, hogy a foglalkoztatási alaprészen belül létrehozzuk a Felnőttképzési Alapot, ezzel is erősítve a munkaerőpiaci változásokra gyorsan reagálni képes rendszer kialakítását. Tisztelt Országgyűlés! Szeretném kiemelni a Törvényalkotási Bizottság által benyújtott módosító indítvány egy fontos elemét, amelynek eredményeképpen további jelentős előrelépést teszünk a felsőoktatásunk digitalizációja felé. A hatékony felsőoktatás és az adatbiztonság szempontjából egyaránt fontos módosítás elfogadásával a nemzeti felsőoktatásról szóló törvényünk meghatározza a videotartalom-kezelő beillesztését az oktatási folyamatba, így minimális minőségi elvárásként jelenik meg a kulcsszavakra való kereshetőség, a saját jegyzetek készítése és számos, a hallgatók felkészülését segítő szolgáltatás. A törvény értelmében a komoly digitalizációs fejlesztés folytatódik, így a végbizonyítványt, a kreditigazolásokat is elérhetik majd a hallgatók digitális formában. Fontos elem, hogy az egyes intézmények kreditelismeréséhez több egyetem is hozzáférhet, ezzel is a kölcsönös kreditelismerést kívánjuk támogatni. Az Európai Unió támogatja azt az elképzelést, hogy a felnőttek egyre több képzésben vehessenek részt, ezért kisebb, az adott munkához kapcsolódó tanegységeket, vagyis úgynevezett mikrotanúsítványokat szerezhessenek. Ezt a rendszert vezetjük be a felsőoktatásban és a felnőttképzésben is, mert a jelenlegi gazdasági kihívásokra így tudunk a legjobban reagálni. A felsőoktatási intézményekkel és más érdekelt partnerekkel történt konzultáció eredményeként a módosító indítvány pontosítja a felsőoktatási intézmény hatáskörében létrehozható mesterképzés szabályait is. A javaslat szerint a hatályos akkreditációval rendelkező felsőoktatási intézmény szerez jogot a már említett új mesterképzés létesítésére és indítására, mivel a hatályos akkreditáció elégséges biztosítéka annak, hogy a képzések megfelelő színvonalon indulhassanak el. Ebben az esetben is kötelező azonban a Magyar Felsőoktatási és Akkreditációs Bizottság szakvéleményének a beszerzése három éven belül. Az ilyen utólagos, úgynevezett ex post akkreditáció nem pusztán az új mesterképzések esetében válik lehetségessé, de már működő szakok indítása esetében is. A módosító indítvány révén az oktatási nyilvántartásról szóló törvény rendelkezik majd arról, hogy milyen módon történjen a KSH, egyes tárcák statisztikai adatszolgáltatási, felsőoktatási intézmények finanszírozásával, támogatásával összefüggő feladatainak ellátásához a statisztikai adatgyűjtés, így az egyedülálló magyar diplomás pályakövetési rendszer szolgáltatásai bővülnek, ezzel is további adatokat szolgáltatva a felsőoktatás új minőségi és teljesítményfinanszírozásához. A módosítás pontosítja továbbá a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelői alapítványok és az általuk fenntartott egyetemek vagyonjuttatását is. A győri Széchenyi István Egyetemen a közfeladatként rögzített autóipari képzés és innováció szolgálatában a fenntartó alapítvány tulajdonába kerülnek az ezt a célt elősegítő vagyonelemek. Tisztelt Ház! Egyetemeink ügye nemzeti ügy, ezért kiemelten fontos, hogy a jövő generációja felé is felelősséggel tartozva ezek az intézmények a nemzet lokomotívjai lehessenek. Az ehhez szükséges forrásbővítés már európai összevetésben is figyelemre méltó. De ennél még fontosabb, hogy a növekvő fejlesztési és finanszírozási ráfordításokban olyan minőségi és teljesítményösztönző rendszer jelenik meg - idén 30, jövőre 40, az azt követő évben 50 százalékban -, amelyek mind a hallgatókért, a tudományos kutatási kiválóságért, az innováció erősítéséért vannak. Hiszen arra szerződtünk az egyetemeinkkel, hogy csökkenjen a lemorzsolódás, azaz bővüljenek ki a hallgatói mentorprogramok. Arra szerződtünk, hogy a képzés tervezett ideje alatt kapja meg diplomáját a hallgató, így megújulnak a tantervek. Arra is szerződtünk, hogy a végzést követő, a képzettségének megfelelő munkahelyen induljon el a fiatalok élete. Ezzel nő a képzések gyakorlati száma és aránya. Rögzítettük azt is, hogyan kell bővíteni a tehetséggondozási programokat. Pluszforrást juttattunk a nemzetközi mobilitás erősítésére, hiszen fontos, hogy a hallgató külföldön is szerezzen tapasztalatot, és ezzel a tapasztalattal folytassák itthoni tanulmányaikat. Évente 2,5 milliárd forinttal támogatjuk az egyetemi sportélet fejlesztését. Ne feledjük, Tokióban 13 egyetemista