Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 6. kedd - 44. szám - A belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemé... - ELNÖK: - ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): - ELNÖK: - DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP):

1848 európai normák szerint nem lehetne bekebelezni, felvásárolni, megfélemlíteni a sajtót, hogyan is tetszene önöknek, ha nem lehetne hazugságáradattal, ellenségképpel elárasztani a hazai lakosságot, a közvéleményt? A rendelet lehetővé tenné a Bizottságnak, hogy eljárást indítson az Európai Bíróságon, ha egyes tagállamok nem tartják be a szabályokat – hát, ez sem tetszik, gondolom, önöknek. A nemzetközi hírügynökségek a közös szabályrendszer kidolgozása kapcsán konkrétan megemlítik a KESMA magyar példáját, amivel eddig nem tudott mit kezdeni az uniós versenyszabályozás, pedig elég látványosan torzítja a magyar médiapiaci viszonyokat. (11.30) A Bizottság szeretné, ha bizonyos kritériumok alapján minden tagállamnak kötelessége lenne értékelni a médiapiaci koncentrációt a szerkesztői függetlenségre és pluralizmusra gyakorolt hatás szempontjából. Hát, ez sem tetszik önöknek. A tervezet felállítana egy új uniós médiatanácsot is, amely egy intézményben tömörítené a tagállami hatóságok képviselőit. Nem überelné, nem fölérendelné; a tagállamok médiatanácsainak tagjai által alkotott testület lenne. Emellett szabályozná a közszolgálati médiát, az állami reklámokat és a Pegasus-botrány kapcsán a forrásvédelmet is. Van félnivalójuk, ugye? Szabadság, szabályozás, önmérséklet az állami reklámok terén, uniós irányelvek - hát, ezek mind szitokszavak a maguk szótárában! És most elbábozzák az Európai Ügyek Bizottságában, aztán itt az ülésteremben is, hogy az Unió, hú, de nagyon be akar avatkozni a nemzeti hatáskörbe? Ja, csakúgy be akar avatkozni, mint az Európai Ügyészség? Hát, attól is félnek. Vajon miért? Ha nincs szabad rablás, leuralás, bekebelezés, manipuláció, propaganda, akkor önök már ezt beavatkozásnak minősítik. A Riporterek Határok Nélkül 2002 óta szemlélteti a sajtószabadság helyzetét a világ 180 országában. A világ 180 országát a sajtószabadság szempontjából rangsoroló index középmezőnyében van Magyarország, a 85. helyen, viszont ez az uniós tagállamok közül a harmadik legrosszabb helyezés. Tudom, hogy önöket ez sem hatja meg, csak legyintenek, de hát szerintem önök már azt is elfelejtették, vagy soha nem is tudták, hogy mit jelent az a szó, hogy sajtószabadság. Köszönöm szépen. (Taps a DK soraiban.) ELNÖK: Kétperces hozzászólásra jelentkezett a Fidesz képviselőcsoportjából Illés Boglárka képviselő asszony. Megadom a szót. Parancsoljon! ILLÉS BOGLÁRKA (Fidesz): Köszönöm szépen a szót, elnök asszony. Tisztelt Képviselőtársaim! Igyekszem gyors lenni. Egy nagyon rövid észrevételem lenne, helyesebben három. Az első arra vonatkozik, hogy az előttünk fekvő javaslat - ahogy az a baloldal részéről elhangzott - nem az uniós célokat szolgálja. Valóban, a szubszidiaritásvizsgálatra vonatkozó javaslatunk a magyar választópolgárok érdekét szolgálja, és mi a magyar választópolgárok felhatalmazásából ülünk itt a parlamentben. Én úgy gondolom, hogy ennek megfelelő javaslatokat szükséges megfogalmaznunk. A másik, amit vissza szeretnék utasítani, az az, hogy olyan érveket adtak a szánkba, amelyek részünkről nem hangzottak el. Mi egyértelműen kijelentettük, hogy a jogalappal és a jogi eszközzel kapcsolatban van aggályunk. Méghozzá azért, mert rendelettervezetről van szó, mi pedig azt mondjuk, hogy amennyiben vannak olyan pontok, amiket érdemes lehet megfontolni és átgondolni - ahogy azt Juhász Hajnalka képviselő asszony is jelezte, hogy az Európai Unió jövőjéről szóló konferenciasorozat keretében is az ajánlás volt az, amit talán érdemes lehet megfontolni -, akkor inkább ebbe az irányba haladjunk tovább. Itt szeretnék utalni arra, ami a vezérszónoki felszólalásomban is elhangzott, és azt szeretném nyomatékosítani vagy megerősíteni, hogy a tervezet egyes elemei - és ezt többen kihangsúlyoztuk - valóban megfontolandók lehetnek, de egy tagállami sajátosságokat tiszteletben tartó irányelv vagy ajánlás indokoltabb uniós jogi eszköz lehetne, hiszen egy rendelettervezet nem biztosít megfelelő mozgásteret a tagállami döntéshozatal számára, az nem tud tekintettel lenni az eltérő tagállami hagyományokra, a kulturális különbségekre vagy adott esetben a történeti különbségekre. Tehát azt szeretném kihangsúlyozni, hogy egy ajánlás vagy irányelv megfontolandó lehet. Nekünk a rendelettervezettel kapcsolatban van aggályunk, ezért is kezdeményeztük ezt a szubszidiaritásvizsgálatot. Köszönöm szépen. (Taps a kormánypártok soraiban.) ELNÖK: Szintén kétperces felszólalásra jelentkezett Juhász Hajnalka képviselő asszony. Megadom a szót. Parancsoljon! DR. JUHÁSZ HAJNALKA (KDNP): Köszönöm, elnök asszony. Nagyon rövid leszek. A napomnak nem a fénypontja, hanem a mélypontja, hogy a Momentum és a DK oktat minket, kormánypárti képviselőket a szubszidiaritásról. Ez volt a mai nap mélypontja. Azt értenünk kell egyébként, hogy a lisszaboni szerződés egyik legnagyobb vívmánya volt, hogy a nemzeti parlamenteknek a maastrichti szerződésből átvéve ezt a jogkört meghagyta. Hogy miért szubszidiaritásvizsgálat? Mert jogilag a kérdés erről szól, amit hangsúlyoztunk Illés Boglárka képviselőtársammal, Tessely Zoltánnal és Dömötör Csaba államtitkár úrral is. A kérdés a 114. cikkely. Természetesen megint nem figyelnek, de itt a kérdés, amit már hangsúlyoztunk eddig is, amit még V Jourová sem tudott megerősíteni, hogy a 114. cikkely megfelelő jogalap-e vagy nem. Ez az első lépés. Ha ez nem megfelelő jogalap, akkor nincs miről beszélnünk. Lehet itt felhozni különböző témákat, de az alapvető kérdés az,