Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 6. kedd - 44. szám - A belső piaci médiaszolgáltatások közös keretének létrehozásáról, az európai tömegtájékoztatás szabadságáról szóló jogszabály és a 2010/13/EU irányelv módosításáról szóló európai parlamenti és tanácsi rendelettervezet vonatkozásában az indokolt vélemé... - ELNÖK:

1844 leányvállalata, a MediaLOG. Tehát a politikai boszorkánykonyha, a politikai maffia így működik. És ez a MediaLOG monopolhelyzetbe került, miután a kormányzat ennek érdekében, hogy ez a monopolhelyzet létrejöhessen, tavaly ugyebár megszüntette a Magyar Posta szolgáltatását a politikai kiadványok terén, holott a választásokban nagyon komoly bevételhez juthattak volna, de ezt felülírják azok a politikai érdekek, amelyeket Kubatov Gábor boszorkánykonyhájában kidolgoztak. A monopolhelyzetbe került MediaLOG - így, a posta híján - pedig megtagadta, a MediaLOG piaci alapon is megtagadta a Mi Hazánk kiadványainak a terjesztését, sőt, ahova elért a fideszes politikai maffia keze, ott igyekeztek megfojtani minket, illetve a velünk együttműködő cégeket, ezért végül a Mi Hazánk aktivistái kellett hogy kézbesítsenek - amennyire győzték - több millió újságot. Tehát koránt sincsenek egyenlő versenyfeltételek, és ezekről természetesen nem hallhatunk az RTL Klubon, a Facebookon, a brüsszeli bürokraták sem tiltakoznak soha, ahogy 2006-ban sem tiltakoztak, amikor a véleménynyilvánítási és egyéb szabadságjogainkat már nemcsak hogy sárba, de egyenesen vérbe tiporták. Ezért nekünk kell ezek ellen a jogsértések ellen szót emelni, ami egyre több magyar embert sújt a közösségi oldalakon, és úgy tűnik, hogy a kormány is inkább kiegyezett a Facebookkal, ahelyett, hogy egyértelműen szabályok közé terelné, és például kötelezné, hogy legyen egy egyértelmű magyarországi képviselete, illetve jogorvoslati fóruma az önkényes jogtiprásaikkal szemben. Mert hiába magántulajdon, egy magántulajdonú televízió sem tehet meg akármit - nagyon helyesen egyébként -, hiszen mindig is alapvetés volt, hogy a kiegyensúlyozott tájékoztatás követelménye, mondjuk, egy hírportálra nem vonatkozik, de a törvény szerint a rádiókra, televíziókra igen. Ugyanígy azt gondolom, hogy a már-már monopolhelyzetben lévő, de legalábbis mindenképp legnagyobb közösségi oldalnak nevezhető Facebook esetében sem lehetne azt mondani, hogy tegyen, amit csak akar. Természetesen egy bolt bejáratára sem írhatja ki valaki, a saját boltjának a bejáratára, mondjuk, hogy cigányokat nem szolgálok ki, vagy egy szórakozóhelyre ilyesmit nem írhat ki, így, úgy gondolom, a Facebook sem rekeszthetne ki önkényesen bárkit a saját felületeiről. És aztán a fizetett politikai hirdetések, amelyek tekintetében is egészen elképesztő jogtiprásokat látunk, tehát hogy még pénzért sem lehet valamihez jutni Magyarországon. A Mi Hazánk Mozgalom fizetett politikai hirdetéseinek megjelentetését is megtagadta a Magyar Nemzet, a Metropol, a Bors és a 19 megyei lap nevében eljáró Mediaworks a „Csak a Fidesz!” jelszavuk mentén. Hogy más pártok ne jelenhessenek meg, olyan trükkhöz folyamodtak, hogy a választási hirdetési árjegyzéket nem is tették közzé, nem lehetett választási hirdetést közzétenni, csak népszavazásit - ugye, ha emlékszünk, még népszavazás is volt -, hogy azért a kormánypropaganda mehessen fizetett hirdetésként, tehát a százmilliókat kiszámlázhassák az államnak. Amikor ezek után ezzel a jogi kiskapuval, lehetőséggel próbált élni a Mi Hazánk Mozgalom is a kormánypárti lapokban, hogy legalább népszavazási hirdetést feladhasson, akkor jogszabálysértően azt is visszautasították a fideszes lapok. Ezért a Mi Hazánk kampányfőnökeként a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordultam kifogással, mely kénytelen volt igazat adni pártunknak, de a Mediaworks végrehajtására hiába vártunk, nem vagyunk jogállam. Nézzük a közterületi médiafelületeket! A fideszes Publimont óriásplakátcég - a választási eljárásról szóló törvény esélyegyenlőségi alapelvét megsértve - a több mint 10 ezer felületéből mindössze 26 óriásplakát- és 74 citylight-felületet volt hajlandó csak biztosítani a Mi Hazánknak, hirdetőoszlopból pedig egyet sem - ezekből a bizonyos Simicska-oszlopokból, ha így jobban ismerik -, tehát azok csak kormánypropagandát, negatív kampányokat vagy Fidesz-hirdetést tartalmaztak dömpingszámra. A Mi Hazánk Mozgalom ebben az esetben a Nemzeti Választási Bizottsághoz fordult kifogással, de az NVB szerint nem bizonyított az aránytalanság. Amíg 10 ezer óriásplakátról beszélünk, és ebből egészen pontosan csak 26 helyet voltak csak hajlandók adni, hiába kértünk - dokumentáltan, írásban többször is - többet, 26 óriásplakát- és 74 citylight-felület a 10 ezerből szerintük arányos az önálló listát állítani képes, a harmadik utat, harmadik erőt képező Mi Hazánk Mozgalom számára. Hát, ennyire vagyunk jogállam! Egészen elképesztő az is, hogy az elmúlt hetekben és a következő hetekben is zárt ülésen vizsgálja a Nemzetbiztonsági Bizottság a balliberális oldal külföldi kampányfinanszírozását, ami egészen elképesztő botrány természetesen, de az is, hogy ezt zárt ülésen vizsgálják, és ide nem engednek betekintést például az önálló listán parlamentbe jutott Mi Hazánk Mozgalomnak sem. Nemcsak azért, mert a Nemzetbiztonsági Bizottságban eleve nemhogy az elnöki posztot nem adták, ahogy kértük, de helyet sem biztosítottak a Mi Hazánk Mozgalomnak, de ilyenkor - bár elvileg minden pártnak betekintést kellene biztosítsanak - egyedi szavazással mégis úgy döntenek, hogy a DK vagy a Jobbik képviselője betekinthet ezekbe az ülésekbe, a Mi Hazánk Mozgalom azonban nem. Pedig szerintünk a teljes nyilvánosság előtt kellene vizsgálni a kettős állampolgár Márki-Zay Péter által beismert kampányfinanszírozási törvénysértést, illetve egyébként a Facebook szerepét is, hiszen a külföldi érdekcsoportok beavatkozása a magyar választásokba nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Egyúttal viszont fel kellene tárni a másik oldalon a CÖF, CÖKA, illetve a Kövess minket 2022 Kft. és hasonló fedőszerveik, kormányzati fedőszervek milliárdos kampányköltéseit és forrásaikat is, hiszen ezek voltak azok a cégek például, amelyek megjelenítették a negatív kampányt, a lejárató óriásplakátokat, és a piszkos munkát elvégezve így folytattak lejárató kampányt. Én azt gondolom, hogy ez sem elfogadható.