Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 5. hétfő - 43. szám - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - TÓTH TIBOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
1790 tőkeellátottságának biztosítása, amely egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli; harmadrészt pedig az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok rögzítése. A Magyar Nemzeti Bank feladatait rögzítő jegybanktörvény alapján az MNB elsődleges célja és küldetése az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez a gyakorlatban egyébként a nemzetközi szinten is elismert, bevált és széleskörűen használt, inflációkövető monetáris politika keretein belül valósulhat meg. A törvényjavaslat célja a maga idejében korszerű, sőt innovatívnak számító volt, azonban szükségesnek bizonyul a lassan tízéves szabályozás korszerűsítése, illetve az azóta lezajlott pénzügyi és gazdasági turbulenciák tapasztalatainak adaptív integrálása a hazai monetáris politika keretrendszerébe. Tisztelt Képviselőtársaim! A törvénymódosítás által célzott körbe beletartozik tehát a monetáris hatóság feladatellátásához szükséges jogszabályi feltételek biztosítása, a maga idejében előremutató adósságféklimitek modernizálása és jövedelemarányos adósságféklimitekkel történő leváltása, a központi bank megfelelő tőkeellátottságának biztosítása, amely egyben a költségvetési kockázatokat is mérsékli, valamint az osztalékfizetésre vonatkozó szabályok törvényi szintű rögzítése is. Korszerűsítést jelent például az adósságfékszabályok jövedelemhez történő kötése, ami a pénzügyi stabilitás megóvása mellett lehetővé teszi az életszerűbb, de továbbra is biztonságos hitelezési gyakorlatot, ami a gazdasági teljesítményre, valamint a hazai hitelezésre is várhatóan pozitív hatással lehet. Úgy vélem, hogy a jegybanki tőkemutatók szabályozása, valamint az eredményfelosztási rendjének rögzítése mind a Magyar Nemzeti Bank működése, mind pedig a magyar költségvetés és pénzügyi folyamatok biztonsága, előre tervezhetősége és átláthatósága szempontjából további előrelépést jelent. Az elhangzottak ismeretében az előttünk fekvő törvényjavaslat támogatandó. Köszönöm megtisztelő figyelmüket. (Taps a kormánypárti padsorokban.) ELNÖK: Köszönöm szépen, Héjj Dávid képviselő úr. Tisztelt Országgyűlés! Miután az előterjesztő jelezte, hogy később kíván felszólalni, a kijelölt Gazdasági Bizottság előadót nem állított, képviselői felszólalásra senki nem jelentkezett, ezért megadom a szót mégis Tóth Tibor államtitkár úrnak. TÓTH TIBOR pénzügyminisztériumi államtitkár: Tisztelt Elnök Úr! Tisztelt Országgyűlés! A Magyar Nemzeti Bank feladatait rögzítő 2013. évi jegybanktörvény szerint a Magyar Nemzeti Bank elsődleges célja és küldetése az árstabilitás elérése és fenntartása. Ez a gyakorlatban egyébként a nemzetközi szinten is elismert, bevált és széleskörűen használt inflációkövető monetáris politika keretein belül valósul meg. A központi bank további mandátuma, hogy az elsődleges céljának veszélyeztetése nélkül, a rendelkezésére álló monetáris politikai eszközökkel támogassa a kormány gazdaságpolitikáját. A Magyar Nemzeti Bank az elmúlt tíz évben, a hazai és - talán mondhatni áttételesen - az unió monetáris politikai eszköztárát is megreformálva számos innovatív eszközt vezetett be, több programot indított, valamint a hazai aranytartalékot is jelentősen növelte. Mint központi banknak, az MNB-nek is fő feladata a monetáris politika megvalósításaként az árstabilitás fenntartása, a pénzügyi rendszer stabilitásának biztosítása, valamint a devizatartalékok kezelése. Emellett a jegybank egy különleges szervezet, amelynek függetlensége nemcsak szakmai elvárás, de közös érdekünk is. Így az MNB a törvény adta keretek között, az ott rögzített cél- és feladatrendszer mentén, de a kormánytól függetlenül működik. Tisztelt Országgyűlés! A jelenlegi gazdasági helyzetben kiemelten fontos, hogy a központi bankok, köztük az MNB is zavartalanul, maximális pénzügyi függetlenség biztosítása mellett végezhessék továbbra is tevékenységüket. Ennek érdekében kezdeményezte a kormány - a Magyar Nemzeti Bankkal és az Európai Központi Bankkal is egyeztetett módon - az MNB működését szabályozó törvénymódosítás napirendre tűzését. A folyamat szakmai megalapozottságát és egyben átláthatóságát az érintett szervezetekkel való többszöri egyeztetés mellett a társadalmi egyeztetés is szavatolja. Érdemes megemlíteni, hogy az egyeztetések során például az MNB tőkehelyzete biztosításának fontosságára az Európai Központi Bank is felhívta a figyelmet a véleményében. Az EKB jelzése szerint a jelenlegi tőkepótlási és -térítési szabály a központi bank tényleges szükségleteitől függetlenül is megkövetelheti a nagyobb költségvetési mozgásteret. A Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény tervezett módosításai ennek megfelelően egyrészt az MNB megfelelő tőkeellátottságát és pénzügyi függetlenségét biztosítják amellett, hogy a javaslat egyben tervezhetőbbé teszi az MNB működésének költségvetési kihatásait. Másrészről a tervezet középtávon is nagyobb mozgásteret biztosít azáltal, hogy amennyiben a saját tőke a jegyzett tőke szintje alá csökkenne, a költségvetés a különbözetet nem egy összegben, hanem öt év alatt lenne köteles megtéríteni. A jelenlegi szankciós válság közepette a javaslat különösen felértékelődik, miközben kiemelkedő előrelépést jelent a költségvetés tervezhetőségében, növelve a gazdaságpolitika mozgásterét a váratlan eseményekkel szemben. Ráadásul úgy lép előre, hogy az MNB működési feltételeit egyáltalán nem rontja. Tisztelt Ház! A javaslatcsomag kiemelt részét képezi az MNB osztalékfizetésre vonatkozó szabályozásának módosítása is. Jelenleg az osztalékfizetésről a jegybank igazgatósága egyedi mérlegelés alapján dönthet. Ezt
