Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak
2022. december 5. hétfő - 43. szám - A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény módosításáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések és az összegző módosító javaslat vitája - ELNÖK: - TÓTH TIBOR pénzügyminisztériumi államtitkár:
1791 követően, az új szabályok szerint a nyereség fele automatikusan kifizetésre kerülne a tulajdonos állam felé, kiszámítható pénzáramlást garantálva a költségvetésnek. Tisztelt Képviselők! A fentieken túl a javasolt módosítások túlnyomó része technikai jellegű, a jelenlegi MNB-gyakorlat jogi hátterét rendező, illetve egyértelműsítő rendelkezés. A javaslat számos anomáliát kezelni tud, szem előtt tartva a rendelkezések egymáshoz közelítését. Egyebek mellett a módosítás kitér a készpénzforgalmi infrastruktúra biztosítására, de számos monetáris, illetve pénzügyi felügyeleti feladat ellátására is. Azaz a javaslat többek között hatósági, piacfelügyeleti, követelések behajtásával kapcsolatos eljárások, valamint statisztikai, pénzkibocsátási, felvigyázási feladatok módját pontosítja. Így egyebek mellett az MNB szabályozási és hatósági feladat- és hatásköre kibővül a készpénzforgalom lebonyolításához szükséges infrastrukturális hálózat kialakításával. Csak néhány elemet kiemelve a módosítások közül: a hatósági jogkör gyakorlójának meghatározása kapcsán az MNB felvigyázási és felügyeleti feladatkörébe tartozó feladatok jelenleginél pontosabb elhatárolása valósul meg. Az értékpapír-elszámolást és a -kiegyenlítést végző intézmény, a Központi Értéktár esetében az átfogó felügyeleti vizsgálati ciklus módosul, arra egy helyett kétévente kell hogy sor kerüljön. Mivel a központi értéktári tevékenységet végző intézmény hazai mellett uniós szabályozás hatálya alá is tartozik, indokolatlan az éves teljes felülvizsgálat terhe. Az EKB véleményében pozitívan nyilatkozott az intézkedést illetően. A befektetésialap-kezelői szektorban szintén indokolt az átfogó vizsgálatokat érintő ciklusidő racionalizálása. Így a kisbefektetők részére is elérhető, nyilvános alapokat is kezelő alapkezelők esetében marad az eddigi hároméves periódus. Azonban az alacsonyabb kockázatra tekintettel a szűk érdekkörhöz tartozó, zártkörű alapokat kezelő alapok esetében a hároméves ciklus helyett az ötéves ciklus is elégséges. Mindemellett a Magyar Nemzeti Bank törvényben meghatározott, pénzmosási szempontú felügyelési feladatainak pontosítása is szükségszerűvé vált. A feladat jellege miatt az e körben felügyelt intézményekkel szemben a központi bank jelenleg csoportszintű vizsgálatot nem tud indítani, ugyanakkor a gyakorlatban erre szükség van. Tisztelt Képviselők! A központi bank piacfelügyeleti eljárásai esetében is számos előremutató intézkedést tartalmaz az előterjesztés. Így az MNB piactisztító szerepének hatékonyabb ellátását fogja segíteni, ha az MNB folyamatos felügyeleti tevékenységének részeként nem kell minden esetben piacfelügyeleti eljárást lefolytatni. (19.20) A várhatóan emelkedő ügyszám és az eljárások összetettsége miatt indokolt egyes piacfelügyeleti eljárásoknak a határidejét is meghosszabbítani. Jelenleg ugyanis a shortügyletekre vonatkozó szabályok, illetve a hitelnemteljesítési csereügyletek vonatkozásaiban a piacfelügyeleti eljárásra nyitva álló határidő túl rövid. Összegezve tehát: a javaslat biztosítja, hogy az eljárások megfelelő módon és minőségben, egyben ellenőrzötten valósuljanak meg. Tisztelt Képviselők! Mint ismeretes, a jegybank feladatkörébe nemzetközi tekintetben is fontos statisztikai feladatok is tartoznak. A tervezet ennek megfelelően a Magyar Nemzeti Bank által statisztikai célból kezelt személyes adatokkal kapcsolatos jogok gyakorlását is pontosítja, figyelembe véve a hazai és uniós adatvédelmi normákat is. A módosítás az általános adatvédelmi rendelet vagy közismertebb nevén GDPR szerint személyes adatnak minősülő adatok MNB általi gyűjtésének és átvételének lehetőségét kívánja megteremteni. A pénzügyi szektor stabilitásának javításához tartozó feladatok is hangsúlyos részét képezik továbbá az előterjesztésnek. Ezek esetében az MNB adósságfék-jellegű eszközei bővülnének a jövedelemarányos adósságféklimitek bevezetésével. A nemzetközi gyakorlatban a három eszközből jellemzően egyszerre kettő használatos. A magyar javaslattal Magyarország egy még biztosabb szintre emelné hitelkihelyezési szabályait. Azaz, Magyarország úttörő szerepet vállal abban, hogy megvédje a családokat és az egyéneket is a túlzott eladósodás veszélyeitől. Az EKB véleménye szerint a jövedelemarányos adósságlimitek bevezetése indokolt, az Európai Rendszerkockázati Testület javaslatával összhangban áll. A központi bank bankjegy- és érmekibocsátási feladatait illetően az egyébként sem a mindennapos készpénzforgalomra szánt érmék használata a velük való fizetéseknél esetenként problémát okozott. Ezért a jegybanktörvény kiegészítésével a fizetés során nem lesz kötelező elfogadni a továbbiakban az emlékérméket. Az emlékérmével való fizetés nem szerencsés, bizonyos helyzetben problémát, félreértéseket is hordozhat magában, valamint zavarhatja a készpénzforgalmat. Emellett pedig fontos a készpénzforgalmi infrastrukturális hálózat kialakítása és elvárt működési jellemzőinek meghatározása is, hiszen a magyar emberek ragaszkodnak ehhez a fizetési módhoz. Az EKB szintén üdvözli a készpénzellátásnak az ösztönzését, és a magyar társadalom készpénzhez való hozzáférésének a folytonosságát és biztonságát. Tisztelt Ház! Nem kevésbé fontos téma a jegybank könyvvizsgálókkal való kapcsolatának hatékonyabbá tétele sem. Szükséges ennek érdekében egyrészt a titoktartási kötelezettségre vonatkozó szabályok tematikus kezelése, illetve az MNB-törvény szerinti titkok átadásának lehetővé tétele a könyvvizsgálói közfelügyeleti hatóság, a pénzügyi intézmény könyvvizsgálója, továbbá a Magyar Könyvvizsgálói Kamara részére. A pénzügyi intézmény könyvvizsgálója ugyanis védelmi funkciót tölt be, munkájának hatékonysága pedig a javasolt módosítások révén fokozható.
