Országgyűlési Napló - 2022. évi őszi ülésszak

2022. december 5. hétfő - 43. szám - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2021. évi egységes költségvetésének végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - A Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság 2023. évi egységes költségvetéséről szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentés vitája - A Magyarország 2021. évi központi költségvetéséről szóló 2020. évi XC. törvény végrehajtásáról szóló előterjesztéshez benyújtott bizottsági jelentések vitája - ELNÖK:

1785 szóló T/1877. számú törvényjavaslatból jól látható módon kitűnik, hogy 2021-ben a költségvetés folytatta a korábbi években megszokott átláthatatlan, több mint száz kormányhatározattal módosított pénzköltést, amelynek hála a magyar büdzsé évek óta az egyik legrosszabb minősítést kapja az EU-s tagországok költségvetését összehasonlító szervezetek részéről. Mindez persze nem vonatkoztatható el attól a körülménytől, hogy a kormánypártok tartósan biztosítják a kormánynak a veszélyhelyzeti kormányzás lehetőségét, vagyis azt, hogy immár nem csupán egyetlen éjszaka tudnak akár százmilliárdokat is átcsoportosítani egyik sorról a másikra, de már a költségvetés betűjét is kedvük szerint módosíthatják. A 2021. évi költségvetés kiadási szerkezetét vizsgálva kitűnik, hogy maradtak az évek óta ismert arányok, az államháztartási szerepvállaláson belül az állami működési funkciók kiadásainak aránya 19,8 százalékot tett ki, pontosan annyit, mint 2020-ban, vagyis az állam semmit nem kívánt spórolni a saját működésén. A jóléti funkciókra 2020-ban az államháztartás kiadásainak 54,1 százalékát fordították, ez 2021-ben alig észrevehetően változott csak, 54,6 százalékban teljesült, ezen belül az oktatási tevékenységekre és szolgáltatásokra fordított összegek a kiadások 10,9 százalékát tették ki a 2019-es 10,8 és a 2020-as 10,3 százalék után. Az oktatásra fordított források aránya tehát tartósan alacsony maradt, érdemben nem költöttek többet erre a területre. Az egészségügyben az ellátások biztosítására, valamint az intézmények működésére az államháztartási kiadások hosszú évek után a Covid-járványra és az orvosibér-emelés hatására tavaly nőttek, 2020-ban 11,7 százalékos arányt képviselt a 2019. évi 9,1 százalék után. 2021-ben azonban érdekes módon megint csökkenés olvasható, hiszen mindössze 11 százalékot fordított arányaiban a költségvetés az ezer sebből vérző területre. (18.40) A társadalombiztosítási és jóléti funkciókra fordított összegek a kiadások mindössze 26,7 százalékát tették ki, ami enyhe javulás a 2020. évi értékről; akkor 24,8 százalékot fordított a büdzsé e célra, igaz, 2018-ban még ennél is többet, 28,5 százalékot. Érdekes tétel a nyugdíjcélú kifizetések aránya, mely a költségvetés jóváhagyott szintjéhez képest számottevően, több százalékponttal alulteljesült. A gazdasági funkciók összességében a kiadások 19,3 százalékát jelentették a 2020-as 20,3 százalék után, ami a korábbi évek tendenciájába illeszkedve 20 százalékos részarány körül mozog. Az államadósság kezelésével kapcsolatos kiadások 6,1 százalékát tették ki az összes kiadásnak, ami rosszabb a 2019-es tényadatnál, ami 5,3 százalékot jelentett, és a 2020-asnál is, ami 5,5 százalékot fizetett ki erre a célra. Itt tehát egy évek óta romló tendenciáról van szó, és az energiaválság alapján 2022 sem tartogat túl sok jót az adósságszolgálat számára. A 2021. évi büdzsé soha nem látott mértékű adót szedett be a magyar családoktól, vállalkozásoktól. Ezt bizonyítja, hogy csak az általános forgalmi adóból és a személyi jövedelemadóból 580 milliárd forinttal több folyt be, mint ahogy tervezték. A pluszbevételeket azonban olyan, erősen megkérdőjelezhető fontosságú célokra költötték, mint kormánypropagandára, presztízsberuházásokra, kínai hitelből megvalósuló, értelmetlen Budapest-Belgrád vasútra, és a Liget-projektre nem sajnálták a közpénzt. Mindezt a Covid-járvány utáni gazdasági nehézségek évében, ahelyett, hogy a munkájukat elvesztőket támogatták volna az álláskeresési támogatás meghosszabbításával vagy a kkv-szektort az újraindítás költségeinek átvállalásával. Ennek elmaradása miatt és nyilván az energiaválságtól sem elvonatkoztatható az, hogy soha nem volt olyan kevés üzlet, bolt, vendéglátóhely nyitva Magyarországon, mint napjainkban. Akit a Covid-járvány és az elmaradó állami támogatások hiánya még nem csinált ki, azt a kormány által elszabadított rezsiárak végképp a padlóra küldtek. Minderre való tekintettel az MSZP a 2021. évre vonatkozó zárszámadás elfogadását nem támogatja. Másodikként akkor elnök úr engedelmével a Jobbik képviselőcsoportjához tartozó bizottsági tag kisebbségi véleményét fogom elmondani, ez egy picit bővebb. A 2021. évi költségvetés megvalósulása kapcsán szomorúan kell konstatálnunk, hogy a kormány felfalta a magyar jövő egy részét. Ugyan 2600 milliárd forinttal nagyobb bevétel keletkezett annál, mint amit vártak, de a 4700 milliárdos túlköltekezés fenntarthatatlan helyzetbe hozta a költségvetést. Sok szó esik az EU-ból érkező pénzekről. A vizsgált időszakban mintegy 1200 milliárdnyi összeg jött hazánkba ilyenformán; Magyarország befizetése hozzávetőlegesen 600 milliárd forintot tett ki. A kettő közötti különbség, illetve azok elköltése kapcsán jogosnak tartjuk azon kritikákat, amelyek a korrupciós csatornákon keresztül való elfolyatásra, valamint a sokszor döbbenetesen hatékonytalan felhasználásra világítanak rá. A hangzatos nemzeti retorika ellenére mindemellett semmit nem változott az a helyzet, hogy hazánk a teremtett természeti környezettel, illetve a hagyományos társadalmi értékek védelmével sokszor mit sem törődő, globalista ipari és pénzügyi hatalmak vadászterepe lett. A multi cégek, amelyeknek a magyar dolgozókkal ellentétben a kormány stratégiai partnerséget kínál, továbbra is adózatlanul talicskázzák ki az így beszedett extraprofitot. A vissza nem térítendő támogatások sorra rekordszintet döntögetnek, és velük ellentétben a magyar kkv-szektor sajnos még csak nem is álmodhat ilyen kitüntetett bánásmódról. Miközben áfabevételből 360 milliárd forintnyival több realizálódott 2021-ben, az előirányzathoz képest személyi jövedelemadóból is 170 milliárddal nagyobb összeg folyt be az államkasszába. Hogy mennyire kiszolgáltatottak a hazai szereplők, azt jól érzékelteti a tranzakciós illeték esete, hiszen ezt a terhet a bankok az utolsó fillérig áthárították az ügyfelekre. Az arcátlan, teljesen nyílt áthárítással a pénzintézetek a magyar vállalkozások, a magyar családok zsebéből mintegy 200 milliárd forintot húztak ki. A kormány